Megérkezett a várva várt 5. rész. Reménykedtem benne, hogy jobb lesz, mint a negyedik, és szerencsém is lett. A történet Vishous életét meséli el. Megismerhetjük az apja kegyetlenségét és az anyja ballépését is. Folyamatosan szembeszáll az Őrzővel, büntetés nélkül, ez vajon miért lehet? Kiderül.Egy utcai harc során golyót kap, és társai jelenléte híján egy emberi kórházba szállítják, ahol a nem túl bájos, de okosságával és ügyességével kitűnő Whitecomb doktornő kezeire bízzák. Az orvos megoperálja és nem csak meglepődik a hatkamrás szívén, de el is rabolja azt. Románcukról, szenvedésükről szól a történet.
Közben Vishous el kell foglalja a Nemző szerepét a társadalmukban, ami azt jelenti, hogy a másik oldalra kell költözzön és a kiválasztottakkal kell háljon, hogy így erős, okos, leleményes gyermekei születhessenek a fajnak, akik méltók lesznek arra, hogy a Fekete Tőr Testvériség tagjai legyenek.
Vajon ha Vishousnak ilyen kötelességei vannak, közben szerelmes az orvosába, mégis hogyan fogják megoldani ezt a korántsem egyszerű helyzetet? Ki milyen áldozatot vállal a másikért? A szerelem tényleg mindent legyőz, vagy vannak hatalmi és társadalmi korlátai? Mind-mind kiderül a könyvből, aminek erotikus töltete egy kicsit extrémebb kalandokba sodor minket mint eddig, ugyanis fény derül Vishous szexuális életére is, amibe eddig csak a koromfekete lakás falai kaphattak csak betekintést.
Csupán azért nem kapott maximális pontszámot, mert a végére már túlságosan elrugaszkodtunk a valóságtól. Na nem mintha a vámpírok és alantasok harca nem lenne eléggé fantasztikus motívum, helyett kapott még a halhatatlanság varázslata és a szellem világ is, ami számomra már túl sok volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése