Sinéad Moriarty : Babablues (10/7)

"Azt mondják, egy nő két dologért képes mindent megtenni: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen gyereke. Emma az előbbin dolgozik."

Ismételten egy babás könyv gondolhatnánk...(de jelzem nem vagyok terhes, hogy ilyeneket olvasok...csak valahogy ide keveredtem:))...szóval a címből azt gondolnánk, hogy megint egy terhes történet...de amint el kezdjük olvasni kiderül, hogy a főszereplőnek nem jön olyan gyorsan a baba áldás, mint az előző olvasott babás könyvben( lásd. Felcsináltak!).
Írországi Emma a főszereplő...férjével elhatározták, hogy végre babát vállalnak most, hogy már a harmincon túl vannak.
Emma szenvedéseit olvashatjuk..minden vágya egy baba és minden dolgot vállnak ezért....a könyv bemutatja a "baba csinálás" árny oldalát...miközben körülötte mindenki sorra terhes lesz..ő meg még mindig nem....majd jönnek a különböző eljárások , hormon kezelések....ez ennek hatásai...hiszti...dührohamok...sírás...stb.
A fő cselekmény mellett futnak kisebb szálak is...barátnőkkel...családdal...
De a könyv lényege...az hogy a nők hogy meg tudnak bolondulni, ha nagyon rágörcsölnek valamire...és mennyire megváltozhatnak a sok csalódás közben...
A végén lesz babájuk?
Meddig képesek elmenni, hogy baba vágyaik megvalósuljanak?
Mennyire bízhatunk abban, hogy a pasik is kitartóan küzdenek feleségük oldalán a a babaprojeckt miatt?
Hogy viszonyulnak a családtagok mindehhez?

Nekem a könyv olyan tetszett is meg nem is...de inkább a tetszés felé hajlik, mert néha jókat mosolyogtam egy egy gondolaton, mondaton....nem hosszú olvasmány...érdekes volt a másik oldalát is elolvasni a terhesség mizériának...az előző könyvben egy éjszaka után baba lett és ennek történetét olvashatjuk....ebben pedig azt, hogy mennyi szenvedés lehet még esetleg egy baba megfogan, ha megfogan e egyáltalán??