József Attilának sok befejezetlen műve maradt hátra, melyek közül Csontos János 166-ot kiegészített és kötetbe rendezett. Sokan idegenkedtek az ötlettől, az egyik jogdíjörökös nem is támogatta a könyv megjelenését, ezért késtek vele 3 évet. Látatlanba engem is kirázott tőle a hideg, de mikor kezembe vettem a könyvet, kellemesen csalódtam. A szövegek tipográfiailag elkülönülnek (József Attila szavait álló, Csontos János kiegészítéseit dőlt betűkkel szedték), így egy rossz szó sem hagyhatja el a számat, főleg az nem, hogy plágium. A kiegészítések nem kaptak címet, iniciálé jelzi, hogy új mű következik. A szövegek elrendezése eleinte szokatlan volt és őszintén szólva: kicsit papírpocsékolásnak érzem, de nem lehet minden tökéletes.
Csontos János vagy József Attila? A kérdés jogos… Az én olvasatomban két típust különítettem el. Az egyik: Csontos átveszi József Attila stílusát és gondolatmenetét, így egészíti ki a töredéket. Ebben a „műfajban” (sőt, az egész kötetből) a kedvencem:
„Kedves Zoltán,/ nem nagyzol tán/ a költő,/ ha töltő-/ tollával íme/ verset ír neked/ vagyis éneket,/ melynek van ríme,/ de nincs híme,/ csupán a csengő rajt’/ és épp addig tart,/ míg a papírlap alja,/ Poéta lelke rajta,/ midőn csuklóból versel,/ a műben semmi rejtjel,/ csak tili-toli./ Légy jó, kedves Zoli!”A kiegészítések második típusába tartozó művek stilisztikailag összecsengenek ugyan, de tartalmilag egymásnak feszülnek. Pl.:
„Ki lapengedélyt nekem adott,/ ki rendőrrel jegyeztetett fel rólam –/ utókorban hízelgő adatot.// Az utókor ím, itt van, s hízeleg,/ s a lapengedély bár puszta szólam,/ róják még a jelentéseket…”Szerintem, aki szereti József Attilát, és túl tud lépni a „szentségtörés” elméleten, annak nem fog csalódást okozni a kötet.
köszönöm :)
VálaszTörléstök jó, főleg a zolis :D
Érdekes..mondjuk nem József Attila a kedvencem, de felkeltette érdeklődésemet;)
VálaszTörlésÉn fanatikus vagyok. :D
VálaszTörlésigen, ezt valahogy sejtettem :D
VálaszTörlésFogalmam sincs, miből. :$ :D
VálaszTörlés:):):)
VálaszTörléskülönben én is nagy vers és idézet szerető vagyok, de nincs egyetlen kimondott nagy kedvenc sem, talán még Petőfi vagy Ady áll a legközelebb hozzám, bár CSokonai A Reményhez sem rossz :)