Stephenie Meyer: Alkonyat (10/10)

"Ha az élet valóra váltja legmerészebb álmodat, akkor nincs mit megbánnod, ha ez az álom aztán véget ér."

Gondolkodtam, hogy lehet-e olyant, hogy 10-ből 11-et adni, mert úgy érzem, hogy ez a könyv igazán megérdemelné, legalábbis az én ízlésem szerint
Nagyon átérezhetően írja le Bella szorongását Edward miatt az első napokban, szinte érzem a gyomromban a feszültséget, hogy vajon megjelenik-e a fiú vagy sem. El tudtam képzelni milyen lehet a srác, leginkább azt, ahogyan nevet és nagyon szexisnek találtam.
Kicsit hihetetlen, hogy minden pasi Bella kegyeit keresi, hiszen ilyen általában nem fordul elő, de ettől függetlenül tetszik, hogy mindenkivel próbál kedves lenni, holott ő maga is tudja, hogy Edwardon kívül nincs esélye senkinek. Hihetetlen, hogy soha nem a jófiúkhoz vonzódunk, hanem mindig a veszélyt keressük. Átéreztem Bella szorongásait, félelmeit, a döntésképtelenségét, és az is, hogy mennyire vágyik minden Edwarddal töltött percre.
Egy aprócska hibát észleltem, azt mondja Bella, hogy még soha nem figyelte meg Edward öltözékét, holott ez nem teljesen igaz, mert a könyv elején írta, hogy márkás és drága ruhákat hord. Az igaz, hogy pontosan ruháról ruhára nem ment végig rajta, de megemlítette már.
Nagyon tetszik a vívódásuk, az hogy a fiú mennyire félti a lányt, és hogy a lány kiáll az érzései mellett. Teljesen elvarázsol a könyv. A nyelvezete, a párbeszédek, az elméletek. A vívódásuk teljesen jogos, és asszociál azokra a történetekre, amikor a szerelmesek nem lehetnek együtt. Imádtam a pajkosságukat, a mosolyokat, a kuncogásokat, a sok-sok véget nem érő kérdést. Olyan igazi első szerelem...

Én, aki nagy Harry Potter rajongó vagyok, őszintén mondom, hogy jó, nagyon jó, kiváló a könyv, és komoly vetélytársa lesz HP-nek, ha már nem az most is. És őszintén szólva azt kell mondjam, hogy jobb mint HP, bár ezt félve mondom csak, nehogy megkövezzenek itt, pont engem aki HP-t dicsőíti már mióta. Lehet, hogy csak a friss emlék mondatta ezt velem, de tényleg úgyérzem, hogy felülmúlhatatlan élmény volt számomra, és biztos, hogy nem most olvastam utoljára.
A mindennapos szorongások, hogy vajon látják-e egymást, vajon együtt lehetnek-e. Mi lesz a jövőben velük? A sok kérdés, hogy két ennyire külön világban élő ember egyszer valóban egymáséi lehetnek-e?
Egyértelműen csillagos tizes.

Megnéztem a filmet is, és sokan azt mondták rá, hogy rossz. Szerintem egyáltalán nem rossz, csupán nem a könyv sémáját követi. Itt-ott kihagynak, átírnak részeket benne, ami annak zavaró, aki ismeri a könyvet, de el kell ismerni, hogy az átírások magának a műnek a lényegét nem változtatják meg. A könyv romantikusabb, és izgatóbb számomra Edward mosolya, de a film is jó. Nagyon is jó. Én teljesen meg vagyok vele elégedve, annak ellenére, hogy sok helyen bosszankodtam, hogy "na ez sem így van a könyvben, meg ezt is átvariálták".