Barátnőm adta kölcsön a könyvet, vékony, viszonylag gyorsan olvasható. És bőgtek közben. Rég nem volt könyv ami kicsalogatta volna a könnyeim. Azért is tartott sokáig mert azért az ember nem mindig szeretne sírni….. Ilyen érzelgős időszakom volt :D
A halállal mindennek vége….Elvileg…. De ebben a könyvben a kezdet a halálról szól. A főszereplőnk meghal…. Eddie már 80-on túl volt, amikor egy gyereket próbált megmenteni és közben halt meg. Felkerült a mennyországba. Találkozott az első emberrel. Beszélni még nem tudott. Kiderült, hogy ezt az embert nem is ismert, jóformán sosem találkoztak, mégis befolyásolták egymás életét. A férfi rá várt hosszú éveken keresztül… bár ott nincs idő. Nincs idő érzék. Minek is lenne…. Sokmindent elmagyaráz neki a férfi, elmondja, hogy még négy emberrel találkozik. Találkozik a többivel, akik a legnagyobb mértékben hatással voltak az életére. Ezek közt ott van a felesége is…. Na ennél a résznél bőgtem….
Mindegyiktől megkérdezte, megmentette-e azt a kislányt, aki miatt meghalt… a választ csak az utolsó embertől kapta meg.
Ajánlom-nem ajánlom? Az ember beállítottságától függ. Szerintem érdemes, főleg aki ilyesmiken szeret gondolkodni :) Nekem nagyon tetszett, azon gondolkodtam, ki lesz az én öt emberem….. folyamatosan az járt az eszembe. Sokáig kíváncsi voltam, hogy a felesége ott lesz-e, szerette meg minden, de hogy volt-e olyan hatással, hogy bekerüljön…..
Nyolcas pedig azért, mert jó volt, csak valahogy a háborús része annyira nem hatott meg. Kicsit sokáig tartott a leírás….
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése