"Pszichiáteri pályafutásom kezdetén - csaknem húsz évvel ezelőtt - fogalmazódott meg bennem: nem biztos, hogy József Attila skizofrén volt. Ezt a magánvéleményemet csak közvetlen kollégáimnak fejtettem ki, akik lelkesen egyetértettek velem, és e gondolat megírására ösztönöztek."
Mivel szeretem József Attila műveit és érdekesnek találom az életét..alapnak számított, hogy elolvasom ezt a könyvet. Engem is érdekelt az a felvetés, hogy lehet nem is öngyilkos lett, hanem csak szimpla baleset vetett véget az életének.
Mai tudással vizsgálva a kór történetét..lehet teljesen más baja volt, mint amivel kezelték...régen mindenki bolond őrült volt, aki nem olyan volt, mint a többiek ill. más elvekkel értett egyet és ezzel elütött a többiektől.
A könyvben olvashatunk József Attila verseket dátumokkal, leveleket, kezelőorvosok véleményét.
Érdekesnek találtam a könyvet...kicsit rövid és még olvastam volna többet e témában...bár sosem tudatjuk meg igazán, hogy a költő fejében mi járt akkor...de verseiben végig követhetjük az érzéseit, gondjait, gondolatait, fájdalmát az egyedül léttől...
És maradtak nyitottak a kérdések, hogy mi lett volna ha...?
És hogy mi történt aznap?
Köszi az ajánlást, szerintem én is el fogom olvasni! A negyedikes lányomnak már úgy beszél a tanára Attiláról, mint, aki baleset áldozata lett. Nekem ez eddig meg sem fordult a fejemben komolyan, de állítólag, és ezt én eddig nem hallottam, levél volt nála és a postára igyekezett. Te hallottál erről valamit ?
VálaszTörlésAnnamarie
Annamarie,
VálaszTörlésigen én is hallottam már erről a verzióról..és majd ha lesz időm láttam több hasonló könyvet is azokat is szeretném elolvasni, mert engem érdekel ez a téma..bár az igazságot...lehet sose tudjuk meg...csak próbálkozhatunk megérteni mi lehetett akkor a fejében, lelkében...
:) De annak örülök, hogy ha már a tanárok sem úgy beszélek róla, hogy öngyilkos lett..