Sibylle Knauss - De Sade márki hitvese (10/9)

Már régóta akartam De Sade márkiról, vagy tőle olvasni. Igaz, nem ezzel akartam kezdeni, de csak ez volt a könyváruházban. Így utólag azt hiszem ez volt a legjobb kezdés, hiszen jó, átfogó alapot adott a további olvasmányokhoz. A feleség áll az események középpontjában, melyek végigvezetnek az eljegyzésük pillanatától kezdve egészen a nő haláláig. Igazság szerint többet kaptam a könyvtől, mint gondoltam. Eleinte azt hittem, hogy csakis a hitvest ismerhetem majd meg, azonban ez nem így lett. Ugyanis végigolvasva a márki személyiségének megismerése mellett betekintést nyerhetünk a francia forradalom előtti nemesi társadalomba, szokásaikba, némileg a libertinusok életébe is. Igazából a regény legalább annyira bemutatja nekünk a márkit, mint a márkinét. A rokokói túlzással bíró események, a márki hedonista életvitelének leírásai igazán élvezetessé, a szadizmus megjelenése pedig helyenként megdöbbentővé teszi a regényt.

Elgondolkodtató, érdekfeszítő olvasmány. Hiszen a hitves rendkívüli személyiség lehetett, elképesztő türelemmel, kitartással rendelkezett, aki a végén egy meglepő döntést hozott. A márki szórakozásait elviselni, és bizonyos mértékig asszisztálni hozzá, védelmezni őt, a családot, a hírnevet a legnehezebb időkben, nem mindennapos dolog. De Sade személyiségének és hóbortja ellenére a feleségéhez különös kapocs fűzte. Különleges szerepet töltött be az életében. Nagyon jó jellemrajzot kaphatunk a márkiról, a hitves családjáról, ármányokról, korrupcióról és csalásokról. Azt hiszem a könyv után azt kell mondanom, alapjában a XVIII. század végi társadalom nem sokban különbözik a XXI.századi társadalomtól.

A könyv témája, a történések miatt szívem szerint egy 10-est adtam volna, hiszen 3 este alatt el is olvastam. Azonban annyi gondom támadt vele, hogy az elején és a legvégén számomra néha teljesen követhetetlen volt, hogy éppen ki szólal meg, kik a beszélgetés résztvevői. Hirtelen váltások vannak ilyenkor. Némileg eltér a regény felépítése a megszokottól, de a nyelvezete a korhű párbeszédek ellenére könnyen követhető, a francia kifejezések pedig a könyv végén található szószedet nélkül is kikövetkeztethetőek a szövegkörnyezetből. Azonban, akit érdekel, azt semmiképp nem fogja mindez eltántorítani a további olvasástól. Egy javaslat: a fejezetek legelején található évszámra ajánlott figyelni, hogy néha ne álljunk értetlenül az olvasottak előtt, hiszen olykor az írónő több hónapot, évet is előreugrik. Mindezek ellenére csak ajánlani tudom!