Vicces, bár a csúnya szavak nem kellenének, és túl hosszúak a fejezetek.
Őszinte szeretettel ír a nagymamájáról, aki vérbeli feministaként falta a könyveket. Olyan odaadó és gyermeki szeretet árad ezekből az oldalakból, amit az olvasó teljes valójában átérez. Legalábbis én átéreztem, mert nagyon tetszett. Kedved adott pár könyv elolvasásához, mint pl az Anna karenina és a Bovary-né. Szó esik Jane Austenről is, tőle már olvastam, de egyáltalán nem győzött meg az írónő stílusa és története.
Tetszett mert mindennap használatos szavakkal játszik, de olyan ügyesen, hogy átélhető, átérezhető a sztori. A párbeszédek gördülékenyek, mintha én is részese lennék a beszélgetésnek. A hasonlatok, metafórák és leírások páratlanok, nem is tudom megmondani, hogy mikor találkoztam utoljára ilyen gazdag képzelet és szókincs világgal. Nem a sablonos szavakat használja, hanem mesterien játszik a szinonímákkal.
„Nagy hatalmú képviselő fánkok csókoltak kezet neki, püspökkenyerek adták reá áldásukat, indiánerek hordták lábai elé a vadon kincseit, habos túrósok vetették rá ragyogó mazsolaszemeiket, női szeszélyek sóhajtoztak elégedetten kezei alatt, császármorzsák rebegtek vallomásokat neki lekvárban úszó szemeikkel, vargabélesek integettek porcukortól felhős tekintettel, búrkiflik mentek harcba kegyeiért, akár az angol királynéért, máglyarakások lobbantak olthatatlan lángra iránta, Esterházy-torták emelték meg diós kalapjukat előtte.”
A jellemrajzok tökéletesek, elképzelhetőek, sokszor ironikusan ábrázol, de vicces,
Bár születtem volna szőlőtőkének- írja Kata, elgondolkodtam rajta, hogy vajon mekkora fájdalom lehet benne, ha így érez. Az egész könyvön átsiklik az a tény, hogy az apja nem foglalkozott vele, talán nem is szerette. És ez megnyilvánul az egész életében. Mindig meg akart felelni, mert az hitte, hogy attól majd az apja szeretni fogja, de az a baj, hogy az ilyen emberek mint Kata apja egyszerűen képtelenek kimutatni az érzelmeiket, ha vannak egyáltalán. Az lenne a legjobb és hosszútávon legegészségesebb dolog, ha az ember képes lenne túllépni ezen a megnemértettségen és szeretethiányon. De ez képtelenség egy érző lény számára.
Szerintem is nagyon-nagyon jó regény a Nesze Neked Terézanyu!!!
VálaszTörlésJó ez a kritika is, csupán 2 dologgal vitatkozom:
1. szerintem az a pár "csúnya szó" ami van a könyvben annak funkciója, értelme van - szvsz. erősebbé teszi a szöveg egészét, azaz engem nem zavar, sőt azok jók és ott jók ahol vannak.
2., hogy nekem nem hosszúak a fejezetek - bár ez alatt mit ért Ninetta nem tudom -, nekem végig pörgött a regény a fejemben, nincs üresjárat, nincs töltelék. Nekem nagyon erős a szöveg az első oldaltól az utolsóig.
A többivel egyetértek. Azaz ez egy nagyon jó regény, fantasztikus stílusban! Sokkal több, mint egy jó szórakoztató regény. Elgondolkodtat, önreflexióra késztet, megnevettet és meg is ríkat egyszerre. Ilyen egy igazi jó könyv!
Köszönöm Rácz Zsuzsának az élményt! Valóban letehetetlen az új regénye és nekem nagyon filmszerű is. Remélem az új Terézanyu film közelebb fog állni a könyvhöz, mint az első.
http://nennialovas.freeblog.hu
VálaszTörlés