2009. december 27.

Valerie Tasso: A szex antikézikönyve (10/6)


Valerie Tasso az Egy nimfomániás naplója című könyvével vált ismertté. Prostituáltként is dolgozott, de a szexet önmagáért szerette. Több száz vagy akár több ezer szeretője is akadt. Mégis hisz abban, amit egykori szeretője mondott neki: „a szex nem létezik… csak az, amit csinálunk vele.” Nem a hallgatással fojtjuk el a szexet, hanem a túlbeszéléssel. Minél nyíltabban beszélünk róla valójában annál inkább a kimondott szavak mögé rejtőzünk.

A mai felvilágosult korban már nem számít tabunak a szexualitás, akár beszélünk róla, akár csináljuk, akár nézzük. A média minden területére ömlesztve jönnek az újabb és újabb cikkek, információk, kutatások a témában. Emberek milliói vitatják meg a szexuális életüket családjukban, párkapcsolatukban, baráti körükben. Valami mégis hibádzik a gépezetben, hiszen azért mert beszélünk róla a problémák még nem oldódnak meg. A töménytelen információáradat ellenére még sokan nincsenek tisztában azzal, hogy van –e pusztán hüvelyi orgazmus, létezik-e a G-pont, hol van a csikló, mekkora a pénisz megfelelő mérete stb.

Mivel minden ember más, a szex is más különböző emberekkel, sőt még ugyanazzal az emberrel sincs két egyforma szeretkezés. Valerie szerint létezik egy értékelési módszer, melynek segítségével megítélhetjük egy együttlét minőségét: ha a szex legintenzívebb pillanataiban képes lennél bármi mást is csinálni, ha szex közben képes vagy akárcsak gondolni is arra, hogy valami mást csinálsz, akkor ott valami nagyon nem működik.

A legtöbb ember az orgazmus meglététől, vagy intenzitásától teszi függővé az aktust, holott az orgazmus hiánya semmi esetben sem jelenti azt, hogy ami történt az ne lenne teljes értékű. Ha azt hisszük, hogy a szexuális együttlét csak az orgazmussal lehet teljes, frusztrálttá válunk, amennyiben ez elmarad. Viszont ha úgy kezdünk neki a dolognak, hogy valami olyasmit csinálunk amiben örömünket leljük, és ami jó nekünk és a partnerünknek – ahelyett, hogy a kényszeres csúcsra töréssel foglalkoznánk – sokkal élvezetesebb és kielégítőbb perceket, órákat szerezhetünk egymásnak. A ároknak gyakorlatra van szükségük, ahhoz, hogy megismerhessék egymás igényeit és vágyat, de nem szabad átesni a ló túloldalára és túlzásba vinni a rutint, nehogy unalmassá váljék. Tudni kell mi a jó, de néha egy kis változatosság sem árt, főleg hogy nem az idő, hanem a minőség a fontos. Az orgazmus gyakorisága, az orgazmusok száma, a pénisz hossza, az együttlét időtartalma, az együttlétek gyakorisága, az erekció hossza, a szeretők száma… A szexet nem lehet mérni. Megtapasztalni, felépíteni, megkomponálni, lerajzolni, elmesélni lehet csak. És átélni legfőként.

A szexuális fantáziák és az erotikus vágy szigorúan személyre szabottak. Képesnek kell lennünk különbséget tenni a vágy és a fantázia között. Ha nem tudunk akkor az azért van, mert elhitetik velünk, hogy amiről fantáziálunk az az, amire vágyunk, holott nem biztos. Erkölcsi, etikai, morális dolgok közbe szólhatnak. Hiszen nem minden esetben vágyunk arra, hogy a fantáziánk be is teljesedjék. A fantáziákat nem lehet valóra váltani csak a vágyakat. A vágy felizgat, a fantázia lehetőséget ad a felizgulásra. Éppen ezért a szexuális vágyak megvalósíthatóak, ha a körülmények lehetővé teszik. A szexuális fantáziák és az erotikus vágyak szigorúan személyre szabottak.

A 21. században nem csinálunk olyat, amit ne csináltak volna már az ókori görögök is. Gondolok itt például az anális közösülésre. Csupán a szexet megítélő erkölcsi tízparancsolat változott. A vibrátorok is már 1870 táján megjelentek, bár akkor még csakis és kizárólag terápiás célokra használták: a női hisztéria kezelésére. A patriarchális társadalomban a női vágy ijedelmet keltett. A férfi a főnök, ha ő akarja, akkor kötelező a szex, ha a nő vágyik rá, az már betegség. Erre a negatív megítélésre következtethetünk abból is, hogy a nimfomániás szó eleve elítélő jelentéssel párosul, ezzel szemben, ha egy férfit don juannak neveznek azzal elismerik csáberejét.

A prostitúció sem új dolog, mégis úgy tiltakoznak ellene az emberek, mintha bármit is lehetne tenni a megakadályozására. Ha több száz éven át nem sikerült elfojtani a lángot, akkor miért pont most jött el az idő? És hihetetlen ugyan, de éppúgy megvan ennek az iparágnak is a kereslete: mind az útszélinek, mind a luxusnak, akárcsak a bizsunak vagy a gyémántnak – ki – ki igényei, lehetőségei és pénztárcája szerint…

Nem egy nehéz olvasmány. Nem tudományos, nem feltétlenül szakszerű, mégis sok okosságot megoszt velünk az írónő, amit a magánéletben talán hasznosítani lehet.

Ha valakit érdekel legkedvezményesebb áron a www.konyvudvar.net-en található 590 forintért – nem hinném ugyanis, hogy könyvtárakban találkozhatnánk ezzel a kötettel. A közönséges kifejezések és szavak nagyrészt mellőzve vannak a műben, így a prűdebb egyéneknek is ajánlanám.

2009. december 17.

George Orwell – Állatfarm (10/10)


Többen mondták, hogy jobb mint az 1984. Nem gondoltam volna, mivel furcsán hangzik. De kitűnő volt, komolyan. És még kicsi a könyv, 120 oldal sincs, és simán tudtam magammal vinni bármilyen kicsi táskában, és bárhol tudtam olvasni, mivel akartam is, nagyon jó volt.

Tegnap fejeztem be.

Szóval adott egy farm, ahol Mr. Jones a gazda, és vannak különböző állatai: lovak, disznók, kecskét, kutyák, macska, szamár, stb. Mindegyiknek van neve, de bevallom, ha nem volt leírva, nem tudtam, hogy most az adott név milyen állathoz tartozik. Engem mondjuk nem zavart, mert nem azon volt a lényeg. Egy öreg disznó álmodik egy dalt, amit még szülei énekeltek neki, ezt megtanítja a többi állatot is. Valami olyasmiről szól, hogy Anglia egyszer csak az állatoké lesz, nem lesz ember, mert az rossz.

Itt még egy kicsit furcsának találtam. És nem vártam a fordulatot és a hasonlóságot. Mivel az állatok fellázadtak. Az embereke ellen. Forradalom, és elzavarták Mr. Jones-t. Mert most majd mindenki egyenlő lesz. És nem fog nekik valami ember, aki felsőbbrendűnek érzi magát, parancsolni, és nem fognak rá dolgozni. Ismerős? És a jelszó:„Négy láb jó, két láb rossz”. A malacok lettek a „főnökök”, mivel a legokosabbak.
Ekkor már kezdett hasonlítani, kezdett kivilágosodni a helyzet. Hát igen, lehet tippelni mi is volt tovább és hogy is volt azzal az egyenlőséggel, meg a dolgozással, a munka és az élelem elosztással. Nem bírtam letenni a könyvet, bár sejtettem a folytatást.

Szóval a tízes szerintem jogos. Nálam a toppon van. 1984-hez képest pedig emberi nyelven van írva, úgy hogy simán meg lehet érteni. És szerintem kötelező olvasmánynak kéne lenni, mert van mit belőle „tanulni”.

UI: most az interneten is megtaláltam, még megvenni sme kell :)

Dr. Csernus Imre – A férfi (10/7)


„A nő” már megvolt, nem is tudom, pár éve. És nagyon tetszett. Ezért nem volt kétséges, hogy amikor megjelent A férfi, ezt is elolvasom. Sokáig halogattam, de amikor megvettem, majdnem azonnal nekikezdtem.

Amúgy tök érdekes, hogy több női véleményt olvastam A férfiről, mint férfivéleményt. Egyszer vonatban olvasta egy pasi, de újságpapírba volt becsomagolva, nem tudom, hogy szégyelte-e vagy mi. A könyv belsejébe belekukkantva láttam, hogy A férfi. (ugyanis, szeretem megkukkantani mindig, mit olvasnak az emberek).

De a könyvhöz. Nagyon jó volt, még örökigazságokat írt le benne, nagy részét már mindenki tudja, mégsem rossz, ha valaki elmondja hangosan, és meri kimondani. Sok dolgon elgondolkodtam, és van egy dolog, amely még mindig foglalkoztat, és gondolkodom rajta.

Hol vannak elcseszve az, hogy a férfi nem mutatja ki érzelmeit? Hát itt: „Ne sírj kisfiam, azt a fiúknak nem szabad/illik.”

Viszonylag sok tapasztalat volt benne Csernus részéről, ő hogy csinálta, csinálja, csinálná. Hogyan fejlődött. Illetve személyes tapasztalati a betegekkel, nők is megszóllalnak.

Ezen kívül még tetszett, hogy több férfit is megkérdeztek, több korosztály volt, hogy mitől érzik magukat férfiaknak. Az ami pl. nekem sem tűnt megfelelőnek, az Csernusnak sem, és kikérdezte az alanyokat úgy, hogy már maguk sem tudták, hogy akkor most ez helyes-e vagy sem. A legjobban talán az első srác tetszett, olyan 15-17 éves lehetett, hogy hát ő a vagány, még védelmezi a gyengébbeket, meg csupa ilyen nagy duma, ilyen tetszeni akarok. Olyan keresztkérdéseket kapott, hogy válaszolni nem tudott.

Elolvasni érdemes, és szeretnék már egy férfi véleményt is olvasni.

De szerintem nem volt olyan jó mint A nő, az sokkal mélyebb nyomokat hagyott bennem.

2009. december 6.

Ébresztő! Soma Mamagésa levelei 1-2. (10/8)


A cím összevont, valójában két könyvre utal. Érdekességként megemlíteném, hogy úgy jött ki a lépés, hogy mindkettőt karácsony előtt olvastam tavaly és azelőtt.


Mindkét kötet a Somához írt, a Nők Lapja internetes oldaláról származó olvasói leveleket tartalmazza különböző témákban, mint például szexuális élet, párkapcsolat, karrier, anyaság. Nagyon szeretem Soma stílusát, rendkívül okos és kedves nőnek tartom. Jó volt olvasni mindkét könyvet, tetszett, ahogy megkapó őszinteséggel, néhol kicsit megdorgálva, de végtelenül lelkesen és ösztönzően adott tanácsokat a levélírók problémáira.



Szóval, összeségében egy hasznos és érdekes, az életben
kamatoztatható tanácsokat tartalmazó könyvekről van szó. Bárki leemelheti a polcról és megkeresheti az életében éppen aktuális problémára vonatkozó részt. Biztosan talál rá választ és megoldást. És még az is tetszett, hogy minden témakörhöz tartozik egy jópofa és ötletes grafikai rajz.

2009. november 17.

Paulo Coelho – A portobellói boszorkány (10/8)


Még sohasem olvastam el könyvet ilyen gyorsan :) beteg voltam, ezért pár nap alatt sikerült elolvasni. Persze ahhoz még az kell, hogy érdekes legyen a könyv.


A könyv egy lányról szól - Athena, aki kereste az életet. Romániában született, de örökbe fogadták valamely arab országba (talán Irán? Nem emlékszem pontosan), ahonnen szülei elmenekültek és Angliában kötöttek ki. A könyv maga visszaemlékezés formájában van írva, vagyis egy adott szituációra hogy emlékezik vissza a férje, az anyja, a főnöke, a „boszorkány” útmutatója, egy tibeti egyedül a sivatagban élő emberke, stb.


Athena sokmindenből élt. Dolgozott bankban, ingatlanközvetítőként is. És kereste az élet értelmét, nagyon sokat utazott ez végett és sok mindent kipróbált. Összejöveteleket szervezett, ahol táncoltak. Erre meggyanúsították, hogy szekta.


A könyv jellemzésében még ez áll: “Az olvasó, ha elkíséri útján, maga is befogadhatja Athena üzenetét: törj ki a magad teremtette valóságból!”

2009. október 31.

Deborah Tannen: Pár-beszéd (10/5)


Pár-beszéd, avagy a nemi kultúrák közötti különbségek

Deborah Tannen a Georgetown University nyelvészeti tanszékének professzora Washingtonban. A hölgy egy szociolingvisztikával foglalkozó kutató, aki a hétköznapi társalgást és ennek hatásait elemzi. Párbeszéd című könyvét 27 nyelvre fordították le és adták ki a különböző országokban.
A női – férfi kommunikáció különbözőségeit tárja fel a könyv. A borító azt ígérte, hogy a tudományos meglátásokat könnyed és humoros burokban kapom, ezt viszont meg kell cáfolnom, mert nem nevettem, sőt még el sem mosolyodtam egyetlen mondatán sem. Számomra túl szárazra sikerült, túlrészletezett, ami sok helyen zavaró, mert elveszik a lényeg a sorok között.
Nagyon jó viszont, hogy több tudományos kutató pl. antropológusok feltevéseit és megállapításait is beleszövi a mondandójába, így nem csak a nemek közötti, hanem a kultúrák közötti különbségekre is sok helyen fény derül.
A mű 10 fejezetből áll, amelyek több kisebb részre vannak bontva. A fejezetek végén néhol hiányzik egy összefoglaló az abban leírt fontosabb megállapításokról. Rengeteg különböző élethelyzetből merít szituációkat, amelyek segítségével próbálja alátámasztani a mondandóját. Bár biztos vagyok benne, hogy az írónő nagyon igyekezett az olvasók kedvébe járni a sok-sok példával, nekem inkább zavaró volt a sok párbeszéd és kusza lett a végére minden. Főként az zavart, hogy fiú és lány gyermekek voltak a vizsgált alanyok a legtöbb helyen. Sokkal jobban örültem volna, és jóval „felnőttesebbnek” éreztem volna, ha a példákat felnőtt nők és férfiak beszélgetései biztosítják.

Társadalmunkat férfidominancia jellemzi, de ez nem mindig az irányítás szándékának eredményeképpen jön létre. A könyv célja, hogy rávilágítson arra, hogy miért és hogyan jönnek létre a nemek közti kommunikációs félreértések. Sok nézeteltérésnek valójában ugyanis az az oka, hogy a fiúk és a lányok lényegében eltérő kulturális mintákat követve nőnek fel, így tehát a női-férfi párbeszéd egyfajta kultúrák közötti kommunikációnak felel meg.
A férfiak élete a versengésről szól, egy hierarchikus rendszert képzelnek el, ahol mindenki igyekszik a másikon felülkerekedni, de legalábbis a már meglévő pozícióját megtartani. A nők ezzel szemben a kapcsolatok hálózatrendszerében élnek. Náluk a beszéd a kötelék. A hangsúly a közösségen van. A férfiak hajlamosak a függetlenségre, a nők pedig a bensőségességre összpontosítani. A férfiak függetlenségre vágynak, a nők viszont bizonyos mértékig függővé teszik magukat a párjuktól.
A különböző nemű embereknél más-más a világ értékmérője. Az erősebbik nem élete mindig a státusz elérésének és megtartásának gyűrűjében forog, ezzel szemben a hölgyek a közösségen belüli bensőséges viszonyokat helyezik előtérbe. Éppen ezért van az is, hogy a nők szeretnek a problémákban dagonyázni, megvitatni századszorra is ugyanazt a kérdést, egyetértést, hasonlóságot, együttérzést várnak a barátnőiktől. A férfiak viszont minél hamarabb le akarják zárni a problémákat, ha nem találnak rá valamilyen megoldást.
A pasik folyton a női logikára hivatkoznak, ha csípős megjegyzést akarnak tenni, viszont ez a típusú logika sem rosszabb, mint az övék, csupán előtérbe állítja a személyes tapasztalatokat és párhuzamot keres mások tapasztalataival. Ez a pasiknak azért fura, mert ők inkább az információk összegyűjtésével, átvizsgálásával és a formális logikai érvelésekkel akarják a dolgokat megmagyarázni.

A továbbiakban olvashatunk arról is, hogy a nők milyen közegben szeretnek beszélgetni, miért mesélik el egymásnak a titkaikat, és miért pletykálnak; illetve arra is fény derül, hogy a pletyka mindenféle helyzetben negatív töltést hordoz-e magában? Arról is szó esik majd, hogy a férfiak vagy a nők szakítják-e többször félbe egymást -, meglepő eredmények születtek ugyanis a témában. Megtudhatjuk, hogy a nők többsége miért próbálja kerülni a konfliktust, és azt is, hogy miért könnyebb kihasználni egy konfliktuskerülő embert.
Nem számít, hogy mennyire elégedetlenek az emberek az eredményeikkel, az azokhoz vezető módszereiket ritkán kérdőjelezik csak meg, ezért is van az, hogy sokan a sorozatos rossz döntések hatására sem képesek máshogy hozzáállni a dolgokhoz.
A férfiak alapvetően egy hierarchikus világban élnek, és mindannyian arra törekednek, hogy a lehető legmagasabb státuszt szerezzék meg maguknak. A nők viszont azt várják egymástól, hogy az egyenlőségnek legalább a látszatát fenntartsák. Mivel a férfiak között nem gyakori a kapcsolatépítő beszélgetés, nem értik meg, hogy a nőknél ez a barátságukat erősítő tényező.

Végső soron a könyv témája és mondandója nagyon jó, hiszen Karinthy szavaival élve: „Férfi és nő ... hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.” Ettől függetlenül, ha osztályoznom kéne, csak egy erős hármast tudnék adni. Valahogy nem szórakoztatott el igazán. Nem kötött le teljesen. Bár hétköznapi nyelven íródott, kerülve az idegen kifejezéseket, mégsem éreztem igazán a magaménak az itt olvasottakat. Szakdolgozathoz, kutatásokhoz, esszékhez viszont remek tudásbázis, amire lehet alapozni. Szakmailag korrekt, rengeteg hivatkozást találunk más professzorok munkáira is. Tudom, hogy egy tudományos mű nem arra hivatott, hogy elszórakoztassa az olvasóját, hanem inkább arra, hogy minél több használható információval lássa el, az én szájízemhez mégis kicsit közelebb állnak azok a kommunikációs alkotások, amikben némi cinikus humor is körülveszi a női-férfi ellentéteket.

Mint tudjátok számomra fontos a könyv külleme is, ebben az esetben nem találtam semmi kivetni valót. Jó minőségű fehér vastag lapokból áll a mű, nem törnek az oldalak a gerincnél. Jegyzetelni is van elég hely minden oldalon.

2009. október 29.

Iván Kati: Szerelem@szerelem.hu (10/6)


Úgy tűnik, erősen vonzódom a könnyed, modernkori szerelmi történetekhez. Merthogy ez a könyv is ilyen. Eléggé snassz a sztori, de mindenképpen szórakoztató. Amolyan mai tündérmeseszerű lányregény az internetes világgal a főszerepben. Mondjuk én személy szerint hiányoltam belőle az izgalmat, a tartalom alapján sokkal fordulatosabb történetre számítottam. Kicsit csalódás volt számomra. Például az ajánló erős, de ízléses szexjelenteket ígért, ehhez képest csak egyszer találkoztam a könyvben ilyesmivel. A többi alkalom csak sejtetés volt részletek nélkül. De mindenképpen megérte elolvasni, mert aranyos sztori és személyes okokból még az egyszerűsége ellenlére is szívhez szóló volt számomra, hiszen egy szakítás utáni újrakezdéssel végződő szerelemről szól.


A történet egy párról szól. A férfi titokban, a barátnője háta mögött chatel és ismerkedik más nőkkel. A nő ezt egy véletlen folytán észreveszi. A szakítás után több hetet töltenek külön, míg össze nem jönnek újra. A férfi a pasikra tipikus módon jellemző módszerrel próbálja túltenni magát a kudarcon. Vagyis maximálisan beleveti magát a virtuális partnerkeresésbe, persze sikertelenül. A nő pedig egy hirtelen elkövetett, utólag megbánt egyéjszakás kaland után próbálja összeszedni magát, miközben szerez magának egy új barátnőt és folyton volt szerelme után epekedik. Persze ezenkívül vannak még apró meglepetések és történések a sztoriban. Noha eléggé sablonosak, de aki kellemes, könnyed szórakozásra vágyik, olvassa el.

2009. október 22.

Stephenie Meyer: A burok (10/5)


Nagyon sokáig állt a polcomon, több mint fél évig. Egyszerűen nem jutott rá időm. Mindig volt mit olvassak. És most sem kellett volna annyira elsietnem a dolgot, mert nekem nem tetszett. Nem rossz könyv, de nem is jó. Túlságosan langyos, ami nem jó. Egy könyv legyen vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz. De amelyik ilyen semleges az a legrosszabb.
Arról szól, hogy az ufó lelkek lejönnek a földre és beleköltöznek az emberi testekbe, az emberek lelkét kiűzik a testükből és a lelkek veszik át a hatalmat. Szinte már minden embert kiiktattak ezzel a módszerrel, csupán néhányuknak sikerült megmenekülni. A Vándor nevű lélek is beköltözik Melanie testébe, viszont Melanie annyira erős, akkora az élni akarás benne, hogy nem tűnik el a lelke teljesen, hanem a Vándor lelkével együtt Melanie lelke is a testében marad. Célja felkutatni öccsét és szerelmét. Először ellenségesen viselkedik a két lélek egymással, de szépen lassan megbarátkoznak és innen elindul a nagy kalandjuk. Van benne féltékenység, szeretet, szerelem, barátság, elismerés. Én mégsem sírtam egyszer sem, nem nevettem, nem kacagtam rajta, nem voltam dühös és nem is izgultam annyira.
Számomra nem nyújtott különösebb élményt. Elolvastam. Ez is egy volt a sok közül.
Ebben a könyvben számomra túl sablonos volt a romantika. Semmi egetrengető, semmi különleges nem volt benne. Soha nem olvastam még mondjuk sci-fi-t így nem is tudom megítélni, hogy abba a kategóriába milyen fokozatot érhetne el, de Meyer Twilight Saga sorozata fényévekkel jobb ennél.

2009. október 10.

Laura Zigman: A csábítás elmélete (10/7)

Régi tehén-új tehén elmélet. Érdekesen hangzott. Kicsit pszichológiai, kicsit szórakoztató.
Először valami mást vártam. Viccesen indul a könyv. A bikák párzási szokásaival, a lényeg hogy kétszer nem hágják meg ugyanazt a tehenet. Még ha a tehén inkognitoban van, beöltözve, más tehén illatával fűszerezve, akkor sem. Ezt az elméletet vetíti ki az írónő a férfiakra is.
Jane a Ray-el való párkapcsolatából készül épp felépülni, és elmeséli az egész történetet. A megismerkedéstől kezdve egészen addig, míg ki nem derül, hogy a Régi tehén, és az Új tehén is képben van még. Csak épp ő nincs.
Pszichológiai kutatásokat végez, az egész állatfajt áttanulmányozza, és minden jelentős felfedezést megpróbál ráhúzni a férfi nemre. Miért nem monogámok? Miért kell mindig új nő? Miért nem képesek megállapodni? Milyen genetikai örökséget kaptak őseiktől?
A legjobb barátnője a segítségére van az elméletek felállításában, majd összeköltözik a munkatársával is, Eddie-vel, aki szintén képtelen feldolgozni azt a tényt, hogy elhagyták. Csak ameddig Jane a könyvekbe és az elméletek gyártásába temetkezve próbálja meg megérteni Ray viselkedését, addig Eddie nőből nőbe jár, mindig újabb feleségnek valót talál, majd végül nem kell neki egyik sem.
A nőstények a szexuálisan sikeres hímekhez vonzódnak. A férfi azért marad a régivel, hogy tetszen az újnak. Aki nem hiszi járjon utána. :)

Összességében tetszett a könyv. Külsőleg is megfelelt, puha lapok, könnyű borító, könnyen kezelhető, táskába és utazáshoz tökéletes, mert nem foglal sok helyet és nem is nehéz. A fejezetek szintén jól elkülönülnek, rövidek, így ha valakinek sokszor van kevés ideje akkor fejezetről fejezetre haladva hamar a végére tud járni. A nyelvezete egyszerű, hétköznapi. Tele van párbeszéddel, ami gördülékennyé teszi a mondanivalóját.

2009. október 6.

John Irving – 158-fontos házasság (The 158-Pound Marriage) (10/8)


Még mindig úgy gondolom, hogy nagyon nagy kár, hogy Magyarországon nem annyira ismert az író, és kevés könyve jelent meg.


A történet egy párocskáról szól, több éve házasok. Végig megyünk nagy vonalakban mindkettő életén, visszaemlékezésekkel. A nő Ausztriában született (mindegyik könyve kapcsolódik Bécshez, bár azt olvastam a legújabb már nem). Találkoznak egy másik párocskával, és a barátságból több lesz. Egy amolyan feleség csere. A feleség és a másik pasi megértik egymást, mindketten valamilyen módon kapcsolódnak Ausztriához. A férj pedig a másik nővel kavar. És így élik életüket. Helyenként nagyon perverz dolognak tartottam…. A férj dug a másik nővel, valamikor éjjel hazaérkezik, hogy a felesége mellett alhasson, ugyanazon a helyen, ahol fél órával ezelőtt egy másik pasi volt, és a feleségét dugta…. Ezen kívül a földön, ágyban, fürdőszobában, még megtalálhatóak a „szerelem” jelei, sőt sokszor utána takarít.

Szóval undorító egy dolog, de jól van leírva, a lelkivilággal is foglalkozik. A négyesből ki hogyan éli meg a dolgokat, illetve ki a leggyengébb láncszem, mit gondolnak, kinek a „hibájából” lesz vége a szuper kis négyesnek….


Szóval biztos nem mennék bele egy ilyen dologba :) de azért még jó a könyv ;) és simán elolvasnám még egyszer. Könnyen olvasható.


Aki tud angolul, mindenképp ajánlom.


UI: font, mint súlymérték :)

Hunčík Péter – Határeset (10/5)


Azt olvastam a neten, hogy a könyv arról szól, milyenek a viszonyok Szlovákiában a magyarok lakta területen a magyarok és a szlovákok között. Ja, ez így is van, erről szól a könyv, csak azt nem írták sehol sem, hogy kb. a hatvanas években játszódik. Mivel én, ha nem is a 2000 év utáni állapotot, de legalább a rendszerváltás utáni időszakot vártam. Mivel azért, nagy a különbség az előző rendszer és a mostani között.


Egy-egy sztori magában érdekes. Valahol a hatvanas években vagyunk (sajnos nem tudom hogy mikor pontosan), mivel 1968-as eseményekről a könyv első két harmadában nincs szó, ezért következtettem a hatvanas évek elejére. Szó van arról, hogyan élték meg a szlovákiai magyarok 1956-ot, hogy vélekedtek róla, hogyan viszonyultak a 60-as évek elején Csehszlovákiához, szlovákokhoz, csehekhez és magyarokhoz. Emlékekben visszamegyünk első, második világháborúba, sőt, Trianonhoz is, és azt hiszem még a huszadik század elejére is.


Egy volt vele a gond. Nem tudtam, hogy most egy a mesélő, esetleg valaki más szemszögéből is nézzük az eseményeket a következő fejezetben. Nem bírtam követni a gondolatmenetet, mert úgy van írva a könyv, ahogy általában gondolkodunk: ha valami eszünkbe jut, átugrunk egy más időszakba. Igen ám, de számomra ez követhetetlen volt. Egyszerűen nem értettem meg dolgokat :(


Ezen kívül, valamilyen az íróval folytatott beszélgetésben olvastam, hogy nincs hozzá fordítás (mivel néhányszor szlovák mondatok is vannak), de hogy az direkt van így, mivel ők sem értették a szlovákot anno. Szerintem pedig kell hozzá sokszor, hogy érteni lehessen a dolgokat.


Számomra tehát egy gondolatmenet volt, amit viszont képtelen voltam követni…..

2009. szeptember 28.

Louann Brizendine: A női agy (10/8)


Az írónő, Louann Brizendine a Berkeley Egyetemen neurobiológiai tanulmányokat folytatott, majd a Yale-en orvosképzésen vett részt és pszichiátriai gyakorlatát a Harvard Mentális Egészségügyi Központjában végezte el. Mindezek után 1994-ben San Franciscoban megalapította a Női Kedély- és Hormonklinikát. Ilyen magas szintű előképzettség birtokában, valamint a több oldal hivatkozás után biztosan állíthatom, hogy a könyv tartalma helytálló és valós.

Puha borítású, nagyon jó minőségű vastag lapokból áll a könyv, még igazi „új” illata van, amit én imádok. Nem törnek meg az oldalak, ahogy lapozok, könnyű egy kézzel is tartani a könyvet. Ezeket én fontosnak tartom, mert sokat olvasok ágyban, és amikor már húszadszorra fordulok oldalra, akkor egy kézzel kell tartsam és nem mindegy, hogy mekkora súlya van a műnek.

Nagyon jól elkülönülnek a fejezetek, amelyek kisebb részekre vannak bontva. A betűtípus pont megfelelő, nem túl nagy és nem is nagyon apró. Egyszóval a könyv külső felépítése tökéletes. Gyorsan olvasható, én egy délután alatt eljutottam a feléig, és ha kicsit több időm lett volna, akkor simán elolvastam volna a másik felét is másnap, így kicsit elhúzódott.

A női agy bemutatásával kezdődik az alkotás, ami nekem sokszor inkább biológiai, mint pszichológiai. Már a második oldalon fennakadt a szemem, ahol a hormonokat tárgyalja, de számomra egyáltalán nem érthető módon. Próbál vicces és hétköznapi lenni, de itt valahogy nekem csak rontott a helyzeten. Sokszor volt olyan bekezdés, amit többször is el kellett olvassak, mert nem tudtam felfogni.

A könyv amúgy nagyon részletes és jól felépített. A megszületésünk pillanatával kezdi, hogy akkor hogy épül fel egy kislány agya. Tudtátok, hogy nyolchetes korig úgy tűnik, mintha minden magzatnak női agya fejlődne? És azt, hogy a lány csecsemők képesek értelmezni az arckifejezéseket és érzékelni a hangok érzelmi töltetét?

A második fejezetben a tinédzserek agyi működését és hormonváltozásuk okait ismerhetjük meg. A pubertás korban a nemi különbségek még feltűnőbbek lesznek, sőt az ösztrogén- és progeszteronhullámok hatására a női agy hétről-hétre eltérő érzékenységgel éli meg a stresszt, ez a magyarázata az állandó hangulatváltozásaiknak.

A következő két részben a szerelem és a szexualitás kérdésével foglalkozik. Megtudhatjuk, hogy a nők olyan párt keresnek maguknak, akik átlagosan 10 centiméterrel magasabbak és három és fél évvel idősebbek náluk. A férfiak vonzó feleséget kívánnak maguknak, akinek sima bőre, csillogó szeme, telt ajka, és formás alakja van.

Megtudhatjuk, hogy mi történik a szervezetben, ha oxitocin szabadul fel, és ez a hormon miért olyan fontos egy nőnek, illetve, hogy mit jelent az, ha egy férfi szimmetrikus? Sok érdekes információhoz juthatunk a hibásan férfihormonnak nevezett tesztoszteronról is, amely valójában nemi és agresszivitáshormon, amelyből a férfiak és a nők egyaránt részesülnek, csak a férfiak jóval nagyobb mennyiségben.

A következő fejezetben az anyai agyat tárgyalja. Bővülni fognak az ismereteink arról, hogy mi okozza a méh összehúzódásokat a szülés előtt, illetve arra is felhívja a figyelmünket az írónő, hogy a megtermékenyülésnek sokkal nagyobb az esélye, ha a nőnek is van orgazmusa.

Az utolsó fejezetekben képet kaphatunk a női érzésekről, hiszen tudjuk, hogy a nők sok mindent megéreznek előre, amit a férfiak még ki sem gondoltak. Majd megtudhatjuk, hogy a menopauza előtt és közben milyen változások érik a nőket, és ezeket hogyan lehet kezelni.

Nagyon tetszett a könyv, mert szinte minden hétköznapi nyelven íródott, sok példával tarkított, leginkább mégis nőknek szánt írás. Én aláhúzogattam benne a számomra fontos és érdekes információkat, hátha egyszer kedvet kap hozzá egy férfi ismerősöm. A borítón ugyanis az szerepel, hogy a férfiaknak kihagyhatatlan… lenne… de ahogy én a pasikat ismerem, nem fog egyik sem belekezdeni a könyvbe, maximum elolvassa az aláhúzott mondataimat.

Végül, de nem utolsó sorban én azt mondanám, hogy ezt a könyvet minden nőnek érdemes lenne elolvasnia, hogy hiteles képet kapjon önmagáról, és a testében, agyában lejátszódó folyamatokról.

Tetszett a könyv. Fiatalos és könnyed stílusa van, mégis orvosi és pszichológiai szemmel boncolgat egy olyan témát, ami minden nőnek alapvető.


2009. szeptember 27.

Patrizia Gucci: Csábítás (10/2)


Őszintén szólva két forintot nem ér a könyv, nemhogy 3000-et. Szerencse, hogy kölcsön kaptam. Csábító praktikákra, okos ötletekre vártam, de semmi. Leírja milyen nőtípusok és milyen férfitípusok vannak, szerinte. Elmeséli néhány szakítását néhány mondatban.
A borító szerint bevallja melyek voltak életének fordulópontja, hogyan viseljük méltósággal a visszautasítást, de én ezekből semmire sem emlékszem. Nem rémlik, hogy bármi ilyesmit olvastam volna. Komolyan mondom, hogy felesleges a kezetekbe venni.

Patrizia Gucci: Szingli (10/5)


"A legnagyobb luxus, hogy csak magunktól függünk: miért kellene elhinnünk, hogy képtelenek vagyunk férfi nélkül élni?"
Hogyan lehet egyedül élni úgy, hogy közben nem érezzük a magányt? Hogyan viselkedjünk, ha szállodába, étterembe vagy éppen partyra megyünk szingliként?
Tanácsokat ad arra vonatkozóan, hogy egyedülállóként se érezzük vesztesnek magunkat, hanem ismerjük fel az egyedüllét előnyeit is. Természetesen mindennek van rossz oldala is, és ugye amúgy is mindig azzal vagyunk elfoglalva, ez a könyv pont ennek az ellenkezőjét mutatja be.
Vegyük pozitívumnak azt, hogy nem kell senkihez alkalmazkodjunk, nem kell senkinek megfeleljünk. Az egész napot otthon tölthetjük egy öreg melegítőben a tévé előtt, ha ehhez van kedvünk, vagy éppen partyról partyra járva flörtölhetünk.
Természetesen kicsit lesarkított és leegyszerűsített a könyv az én számomra. Hiszen itt a jó oldalt próbálja mutatni, de közben tudjuk, hogy szívesen alkalmazkodunk, ha van kihez...
A könyv 194 oldal és kb 1,5-2 óra alatt elolvasható. Én egyhelyben elolvastam, szóval nem igényel túl nagy agyi kapacitást. Viszont az egyszerűbb lelkek számára biztosan hasznos.

2009. szeptember 20.

J. R. Ward: Megváltott szerető (10/9)


Tovább folytatódik a harc a vámpírok és az alantasok között. Ebben a kötetben Phury életét és szenvedéseit ismerhetjük meg. A kábítószerfüggő vámpír elvállalta a Nemző szerepét mégsem hajlandó első számú feleségével Cormiával szinte semmilyen kapcsolatot létesíteni.
Felmentik szolgálatai alól, holott egyre sűrgetőbb lenne minél több testvér segítsége. Thormentről is hallunk még ebben a részben, ami eddig is nyilvánvaló volt, hogy nem halt meg, de vajon milyen állapotban és hol találnak rá?
Fény derül Rehv díler sötét titkára is, kit szolgál és miért?
John bonyodalomba keveredik, melyet barátai is megsínylenek. De vajon hogy végződik a három barát története, ki mit tesz meg a másikért és vajon mekkora árat kell majd fizetniük azért, hogy az Omega újra visszakapta a fiát?

Ismét vad erotikát kaphatunk a szerzőnő jóvoltából. Nagyon szókimondó és szenvedélyes, mégsem közönséges. Hihetetlen módon tud játszani a szavakkal és az érzékekkel. A történet is érdekesen alakul, de már korántsem érzem olyan izgalmasnak mint az első részeket.

C.B.Inlander-C.K. Moran: Ismeri ön a stressz enyhítésének 63 módját?(10/7)

Rövid kis könyvecske a stressz kezelésről...
tippek trükkök praktikák arra hogy túl éljük a rohanó hétköznapjainak...
Mindenkit érint csak mindenkit más mértékben...

Tartalom:
1.Ismerjük meg a stresszt!
2.Tanácsok a stressz megelőzésére és enyhítésére
3.A stressz kezelésének lehetőségei

Vannak a könyvben hagyományos technikák és gyógymódok...vannak orvosi tippek...
Táplálkozási mozgási tanácsok....stb
Mindenki találhat a könyvben legalább egy technikát, amit a későbbiekben alkalmazva csökkentheti a belső szorongását...
És miért pont 63 mód? Erre csak annyit tudok mondani, hogy passz:)

2009. szeptember 18.

Elizabeth Massie: Tudorok 2. (10/5)

VIII. Henrik és Boleyn Anna – egy hangos, botrányos és szenvedélyes uralkodópár Röviddel az új királyi pár első gyermekének, Erzsébet hercegnőnek a születése után meghal a kegyvesztett királyné, Katalin. Az uralkodó által bevezetett törvények kimondják, hogy bárki, aki a király ellen szól vagy cselekszik, a legsúlyosabb büntetést kapja. A király egykori kegyeltjei sorra elbuknak, és a hatalommámor ismét sokakat vezet a vérpadra, miközben Henrik egyre türelmetlenebb, és a világ tudtára kívánja hozni felesége végzetes bűnét, miszerint képtelen fiú utódot szülni neki. Miként képes egyetlen ember hat év alatt elpusztítani a szerelmét, a lelkiismeretét és országának hitét?
Ez a rész már nem kötött le annyira, mint az első...valahogy kicsit olyan uncsi volt....de lehet ráuntam az intrikákra... ezt is megéltük:D
Katalin királynőt Henrik csak bántja....
Anna csak irányítja Henriket...
Katalin nem akar elmozdulni a trónról....
körforgás...
és pluszban egy kis pápai lázadás...oda vissza... stb.
Akit, érdekli Henrik további élete...annak ajánlom...bár lehet egyszer még azért sorozatban megnézem...ki tudja...

Sinéad Moriarty: Egyről a kettőre (10/8)


Emma élete folytatódik, ez a harmadik rész a gyermekvállalás rögös útján...
Nehéz úgy egy harmadik számú könyvről írni..,
hogy ne mondd el a poénokat csattanókat az előző könyvekről...
Mert ugye a cselekmény folytatódik Emmát meglepetés és dupla öröm éri...
Közben a tesói élete is révbe ér vagy mégsem mindenkinek?
Bnői persze mellette állnak...még ha akadnak nézet eltéréseik is...
És persze ott van James az angol rögbi edző..a férj, aki jóban rosszban...
Szóval...aki olvasta az előző két részt annak alap a folytatás:)
Aki meg még nem annak irány az első könyv...és olvass...vidám és szomorú...édesen keserű...de az élet is ilyen..

Lovas Ildikó: Kijárat az Adriára - James Bond Bácskában (10/6)

"A nevem Bond. James Bond." Mondta a kém. És fejest ugrott a tengerbe. "Az viszont biztos, hogy amíg a jugoszláv nép fegyvert és paripát követelt, és versekkel fenyegette a nagyhatalmakat, Bond a főmérnökkel kávézgatott a kikötő fölött. Megismerkedtek, összebarátkoztak, a kémnek az ilyesmi nem jelentett gondot, a főmérnök meg beszélgetni vágyott. Mariáról akart beszélni, akinek forró melle-öle úgy nyomta a lelkét, mint Dózsa Györgyünk fejét a tüzes korona. Mert a főmérnök is elvi ember volt. Tehát mindent bevallott a feleségének, s így sikerült két kő közé keverednie, hogy a végén felfalják a disznók. Éppen azt mesélte Bondnak - miközben a határ túloldalán a jugoszláv kommunisták fenyegettek a vasökleikkel -, hogy mit állapított meg a felesége"

Véletlenül bukkantam erre a könyvre, mikor a könyvtárban keresgéltem vmi friss és nem csajos könyv után...néha kell egy kis komolyabb vagy egy kis más...
NA ez a könyv pont ilyen ...
Az író Szabadkán született...és ez meghatározza az egész könyv hangulatát...
Néhol nekem kicsit zavaros volt, hogy most kiről is beszél és most, hogy is kerültünk ide oda...
de élveztem a horvát tengerparti leírásokat...a tenger csillogását...az olajbogyó fa alatti tenger bámulást....ezek voltak benne a jó részek...

"Ha vágytam valamire, akkor az első nyaralásra vágytam, most is arra vágyom, ha szomorú vagyok, Omisra, ahol anyám és apám áll a teraszon hajnali órán, nézik a napfelkeltét.
Ilyen emlékekből elég egyetlen egy, a többit az hozza magával.
Mert a horvát tengerpart gyönyörű szép."

Tudom, hogy nem ez a könyv lényege...de én is visszajutottam a horvát tengerpartra itt az őszi napokon...ahol járt, ahol én jártam láttam, amit ő lát....engem a könyvből ez ragadott meg de nagyon...a tenger csillogása...a horvát tengerpart....pedig a könyv nem csak erről szól...

Sophie Kinsella: Egy boltkóros naplója (10/5)

" Kell egy kis kölcsön,hogy nyugodtan költsön…. Volt már olyan, hogy a hiteledet egy másikból fizetted ki? Sikerült már valaha meggyőznöd magad, hogy ha akciós terméket veszel, azzal tulajdonképpen pénzt keresel? Felvidít egy új cucc, ha rossz kedved van? Igen? Akkor te is boltkóros vagy! Akárcsak Becky Bloomwood, aki képtelen ellenállni a boltok csábításának, és csak vásárol, vásárol, vásárol. A sors iróniája, hogy miközben vásárlási mániája következtében egyre nőnek az adósságai,..."

Mindenki hallott már erről a könyvről és mindenki hallott a filmről is...
Egyiket másikat talán már láttuk is...
Én a filmmel kezdtem mert azt tudtam először készhez kapni...aztán vettem kezembe a könyvet...küllemre csajos....mint a kép is mutatja...de nem sokkal adott többet a könyv a filmnél...hiszen állandóan csak azokkal a képekkel, helyszínekkel tudtam elképzelni, amit az amerikai álomgyár a képernyőre rakott....
Szóval lehet az én hibám, hogy annyira nem tetszett Rebecca olvasós története...

Allan és Barbara Pease: Miért hazudik a férfi?Miért sír a nő?(10/6)

" Miért menekül a férfi a szerelem elől? Miért rágódik a nő vacak kis problémákon? Miért ódzkodik a férfi a tartós kapcsolattól? Miért nem tér a nő soha a lényegre? Miért érzi a férfi , hogy minden nő az ő fülét rágja? Miért kíváncsi a nő minden apró részlete? Mit eszik a férfi a tűsarkúban tipegő nőn? Mit eszik a nő a feszes fenekű férfin? Miért vannak a férfinak olyan undorító szokásai? Miért beszél annyit a nő? Miért szereti a férfi a disznó vicceket? Mire gerjed a nő? Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?"

Éljenek a pszicho könyvek..ismét egy gyöngyszem azoknak a nőknek, akik meg szeretnék tudni, hogy miért is különböznek a nők a férfiaktól?és van e esély ezek kiküszöbölésére és a különbözőségek miatt kialakuló viták, nézet eltérések elkerülésére....
Örök kérdés mire gondol a férfi ekkor és akkor...miért csinálja ezt meg azt...
Igazából sok helyen triviális dolgokat ír le...a számat nem igazán hagyta el úúú....vagy ááá igen ezért van ez....kijelentés....olvastam...és olvastam majd kiolvastam....meg tudtam egy két "titkot"...
De ez van a férfiak a Marsról jöttek..mi nők pedig a Vénuszról...ez van ezt kell szeretni...nincs mit fejtegetni:)

2009. szeptember 17.

Sherry Argov: Miért a rossz lányokat szeretik a férfiak? (10/2)


Nem szeretem az ilyen, a két nem viszonyát taglaló, elemző könyveket, amik praktikus tanácsokkal szolgálnak álmaink emberének megszerzéséhez. A magyarázat egyszerű: minden ember más, nem lehet egy sablon szerint kezelni a kapcsolatokat. Anyum azonban kölcsönkapta, ezért ha már ott volt a lehetőség, nekifogtam.

Összességében ez még egy egész normális témát boncolgató könyv, igaz meglehetősen szájbarágós stílusban íródott. A lényege egy összetett mondattal leírható: a férfiak nem szeretik a könnyen jött nőket, szeretnek megharcolni és kiérdemelni a nőt. Aki egyből feladja önmagát, és a férfi lábai elé veti magát az semmi izgalmat, kihívást nem rejt magában, ezért inkább a kiszemelt hím azonnal menekülőre fogja.

Ha kicsit bővebben akarom kifejteni, akkor a könyvben említettek felét tudtam magamtól is, az egyik negyede hülyeség, a másik negyede volt az a kevés, ami azért tetszett. Nem túl jó arány.

Amikor azonban azt olvastam (a könyv vége felé), hogy "ha a férfitól hárítást és visszautasítást, tartózkodást kapunk/tapasztalunk, azt vegyük burkolt bóknak", az agyamat is eldobtam, a könyvvel pedig befejeztem a kínlódást. Amúgy is egyre inkább kezdett az az érzésem lenni, hogy csak még jobban kiélezi a nők és férfiak között zajló játékelméletet, aminek semmi értelme. Játszadozik a nő, taktikázik a férfi... pedig az egészet csak a nők bonyolítják túl. Szeretnének nőként férfi aggyal gondolkozni néha, ami lássuk be, lehetetlen vállalkozás.

Viszont, aki szereti az ilyen jellegű könyveket, és úgy érzi túlzottan behódol a pasiknak, ajánlom elolvasásra. Talán segíthet némileg változtatni, és elkerülni az önfeladást.

Alon Gratch: Ha a szerelmes gondolkodna... (10/5)


"Nem ritka, hogy párkapcsolatainkban kísértetiesen mindig ugyanazt a hibát követjük el. Miért nem vagyunk képesek levonni korábbi kudarcainkból a tanulságokat? Alon Gratch klinikai pszichológus gazdag tapasztalatára építve világos és közérthető módon vázolja fel a sikertelen szerelem hét gyakori viselkedési mintáját: a narcisztikus, a virtuális, az egyoldalú, a tiltott, a szexközpontú, a kétnemű szerelmet és a szerelmi háromszöget. Ezeknek a mintáknak a gyökere közös: saját ambivalenciánk (ellentétes érzelmeink). A tökéletes, az eszményi szerelmet keressük, ezért mindazt, ami ebbe nem illik bele, elutasítjuk. Az ismétlődő mintákkal ösztönösen megakadályozzuk, hogy szembesülnünk kelljen a társunk iránt érzett negatív érzéseinkkel, és képesek legyünk elfogadni: a szerelemhez a harag, a kiábrándultság és a csalódottság érzése is hozzátartozik. A könyvben ismertetett háromlépéses módszerrel azonban megtörhető a balul végződő kapcsolatok sorozata, s miközben önmagunkat is jobban megismerjük, elérhetővé válik a harmonikus és boldogító szerelem."

Mindenki megtalálhatja a saját magára vonatkozó részt benne. Én mégis annyira vegyesnek éreztem magam, szinte mindegyik fajtából van belőlem egy kicsi. De tény, hogy amit megtanultam, hogy mindenki hordoz valamit az előző kapcsolataiból. Ha nagyon bíztál most nem teszed, pedig kéne. Ha szerelmet vallottál, most nem teszed, pedig kéne, vagy fordítva. A lényeg, hogy egy pszichológiai képet kaphatunk az elrontott párkapcsolatainkról, másrészt úgysem egy könyv fogja megoldani a problémánkat, hanem csakis saját magunk tehetünk azért, hogy valami változzon. Ettől függetlenül érdemes elolvasni, hiszen sokan vannak azért olyanok, akik az önsegítő könyve hatására változtatni tudtak a viselkedésükön. Én nem ebbe a kategóriába tartozom sajnos.

2009. szeptember 15.

SAVTALANÍTÁS-A fiatalság forrása 10/10 :)


"Testünk arra hivatott, hogy körülbelül 130 évet érjen el. Életmódunknak köszönhetjük, ha idő előtt megöregszünk, megbetegszünk vagy túl gyorsan ér utol minket a halál. A legtöbb betegség alapja a túlsavasodás. Természetellenes étkezési szokásaink következtében testünkben mindig túl kicsi a rendelkezésre álló bázisok mennyisége. Kurt Tepperwein, aki évtizedek óta a különböző betegségek okaival foglalkozik, könyvében elmagyarázza, miért olyan veszélyes a test túlsavasodása és mit tehetünk annak érdekében, hogy megint harmonikussá váljon testünkben a savak és bázisok aránya. A szerző arra biztatja az olvasót, hogy határozza meg savpotenciálját és készítse el egyéni sav-grafikonját. Ezenkívül a könyv bőséges mennyiségű információval szolgál az egészséges táplálkozásra és életmódra vonatkozóan is, továbbá tartalmaz egy összeállítást, amelyből megtudhatjuk, milyen bázikus hatású termékek kaphatók kereskedelmi forgalomban."-olvasható a könyv hátulján.

Félig viccnek szántam,hogy felrakom ide ajánlóba, mert ez az én drága párom bibliája. Ha fáj a fejem, akkor szerinte savas vagyok, ha este álmos vagyok vagy fáradt azt is a savasodás okozza. Tehát nálunk mindennek ez a titka! De ha vkit érdekel akkor tényleg ajánlom a könyvet,mert teljes egész képet nyújt a témáról, s annak megoldásáról.

Az én drágám olyan szinten belemélyült, hogy most keverik nekünk a gyógyszertárban a bázikus port,amit naponta kell vízben feloldva fogyasztani, de fürdeni is lehet benne. :) Ja és a héten indul az ébredés utáni pisi-PH ellenőrzés is, mert mi nem csak úgy ész nélkül savtalanítunk!:)

A katedrális 10/10


Hiányzik a könyv! Már mást olvasok, de van egy hiányérzetem. Olyan jó volt, hogy tudtam ha lesz időm egyből leülök olvasni, mert nagyon érdekelt, hogy mi fog történni. Nagyon tetszett a könyv!

Ötvözi a szépirodalmat a könnyedebb műfajokkal, a családregényt a történelmi regénnyel. Szórakoztató, eseménydús, néhol kegyetlen, romantikus, izgalmas. Mindent el lehet róla mondani, ami egy jó könyvet jellemez. (Talán egyetlen negatívumot tudnék említeni, de ezt is csak zárójelben, hogy nagyon nehéz a könyv. Én nyaralás alatt olvastam és bőven elég volt a partra lecipelni. Inkább otthoni olvasásra javaslom.)

Több évtizedet ölel át a story, látjuk felnőni, harcolni, megöregedni a szereplőket. A XII.-i Angliában a Kingsbridge-i katedrális építése adja a történet hátterét. Nagyon szemléletesen írja le a csatákat, a vásárokat, hogy hogyan éltek a középkorban az emberek. Hogy mekkora hatalmuk volt a befolyással bíró embereknek, élet-halál urai voltak, és hogy ez mennyire függött az uralkodó személyétől is. A katedrális építésének leírása szinte már művészettörténeti határokat súrol, mégsem unalmas, mert nem túl hosszúak ezek a részek.

A cselekmény túl összetett ahhoz, hogy le lehessen írni, de had említsek meg pár kulcsszerepőt a teljesség igénye nélkül.
Fülöp akit szerzetesek nevelnek fel és már fiatalon a kolostoruk vezetőjévé válik. Végigharcolja az életét az igazságért, a hitéért, a becsületért.
Tamás, aki építőmester és azért dolgozik,hogy ne halljon éhen a családja és élete nagy álma hogy felépítsen egy óriási templomot.
Ilona aki az erdőben él és mindenki boszorkánynak tartja,mert elveszik tőle élete szerelmét és ezért megátkozza a bűnösöket.
Aliena a gróf lánya, akit megfosztanak mindenétől (szó szerint) ,mert nem hajlandó hozzá menni a számára kiszemelt férfihoz.
William Hamleigh akinek nemet mondott a lány. Egész életét a bosszúnak szenteli.
A történet végén azonban mindenkinek beteljesedik a sorsa, minden titokra fény derül.
De hogy a katedrális felépül-e? Olvassátok el az 1000 oldalt!

Fejős Éva: Csajok (10/7)


A történet három nőről és egy férfiról szól. Flóráról, Hannáról, Móniról és Márkról. Igazi jóbarátok ők, akik csetlenek-botlanak a párkapcsolatok és az élet útvesztőjében, majd kíméletlenül kibeszélik egymás közt a velük történteket. Ők négyen a Vénusz-lakók.


Hanna 35 éves, egy utazási irodában dolgozik. A válása óta nem találja helyét és exférje méltó utódját.

Móni 38 éves, kétgyermekes családanya. Van egy tinédzserfejjel szült kamaszlánya és egy 2 éves kisfia, valamint egy jól kereső férje. Szabadidejében gyermekmesék írásával foglalkozik.

Flóra 36 éves televíziós szerkesztő. Másfél éve esett szerelembe a csatorna hírműsorának jóképű műsorvezetőjével. A férfi nős, két kicsi gyerekkel. Bár már válófélben van a feleségével, de addig bújkálniuk kell, amíg el nem rendeződnek a dolgok.

És Márk, aki 32 éves. Reklámügynökségnél dolgozik, mellette álnéven ezoterikus témájú könyvek írásával foglalkozik. Ő a saját neméhez vonzódik.


Tetszett a könyv, bár nem volt akkora durranás. Néhol vidám, néhol szomorú, de mindenféleképpen humoros és könnyed történet, rövid fejezetekre tagolva. Úgy vagyok vele, hogy nem olvasnám újra, legalábbis mostanában biztosan nem. Viszont az írónő stílusa remek, nem is értem, hogy eddig miért nem olvastam el egy könyvét sem. Talán majd a közeljövőben pótlom.

2009. szeptember 9.

Havas Henrik – Méhkirálynő (Kelemen Anna története) (10/4)

Nem vagyok egy bulvár olvasó, sőt eléggé kerülöm a bulvárt. Nem igazán érdekel ki, kivel, mikor, hányszor és mennyiért :) Annak ellenére elolvastam. Helyén van a kérdés, hogy akkor miért.

Arra már nem emlékszem, hogy került hozzám a könyv. Vagyis az e-book. Mert valahol neten találtam, már magam sem tudom, hogy hogyan. Egy napon, a kedves internet szolgáltatónk úgy döntött, hogy nem lesz internet. Majdnem egész nap nem volt. És mivel a munkám 95% az internethez kötött, ezért nagyjából semmit sem lehetett csinálni. Akkor került elő a könyv. A kollégámmal együtt olvastuk.

Szóval pár internet nélküli nap alatt sikerült elolvasni. Mondhatom érdekes olvasmány. Inkább szorakoztató.

Furcsa. Lényegében egy interview-t olvashatunk. Kérdések nélkül. Csak válaszok. Amúgy mindegy, mivel minden úgy összekuszálódik, hogy nagyon. Se füle, se farka az elbeszéléseknek. Ilyen gondolat menet, amit nehezen lehet követni. Viszont nyíltan beszél mindenről. Érzeseiről is. Ezek viszont engem nem győztek meg. nemtom miért, de valahogy nem tudtam hinni a szavainak, hogy apukájára így kötődik, anyukája fontos, közben meg leírja, hogyan viselkedik velük.

Egy-két emberkére elárul dolgokat, a nevek viszont meg vannak változtatva. De gondolom, aki benne van ebben a világban tudja kiről van szó. Hát én nem. És csúnya szavak is előfordulnak, nem spórol velük Kerekes Alma, ahogy meg van nevezve a könyvben.

Szóval még egyszer biztos nem olvasnám, és pénzt sem ér meg. Kikapcsolódásnak jó, mivel agy használata nem igazán szükséges :)


(Ha valakit érdekelné el tudom küldeni a pdf-et)

2009. augusztus 31.

Allan & Barbara Pease: Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő? (10/10)


Vajon miért hazudik a férfi? És miért gondolja azt a nő, hogy a hisztijével bármit elérhet? A könyv olyan általánosságokra és mindennapi dolgokra világít rá, amelyek az emberek figyelmét elkerüli. A szerző páros 30 országban kutatott párkapcsolati és együttélési kérdésekben. Az olvasás során praktikus tanácsokat kaphatunk humoros köntösben, hogy ki, miért viselkedik úgy ahogy, és ez ellen mit lehet tenni.

Képet kap az olvasó arról, hogy a nők miért zsörtölődnek folyton, és főként mi az oka ennek a rossz szokásnak, és a férfi mit tehet a nyugalma érdekében. Ebből is látszik, hogy ez a kötet nem csak a mindig mindent tudni akaró nő számára íródott, hanem az érzelmi kérdésekben sokszor meghátráló férfi is találhat benne okos sorokat; és megértheti a női sírás okait, és titkos pontrendszerűnkre is fény derül.

Azok a hölgyek, akik úgy vélik, hogy férjük az őrületbe kergeti őket rossz szokásaival (miért kapcsolgatják a távirányítót, miért hagyják felhajtva az ülőkét stb.) megoldásokat kapnak, hogyan kezeljék párjuk viselkedését. Nem utolsó sorban pedig hasznos tanácsokat kaphatunk az ügyben is, hogyan legyünk ellenállhatatlanok és miként vegyük fel a harcot az anyóssal.

Elöljáróban ennyit szeretnék mondani a könyvről. Akinek sikerült felkeltenem az érdeklődését, az remélem hamarosan a kezében fogja tartani a kötetet, hiszen biztosan megtalálható még a kisebb városok könyvtárában is.

Dan Brown: Angyalok és Démonok (10/6)

Pár eltelt 2 hét is, hogy elolvastam a könyvet, mégsem volt semmi kedvem írni róla. Nem véletlenül. Gondoltam megnézem a filmet is, mielőtt véleményt mondok, de aztuán még inkább elment a kedvem.
Sokszor mondtam már, és örökérvényű is lesz ezek után: vagy megnézem a filmet, vagy elolvasom. A kettőt együtt soha. Ugyanis ez már nem az első eset, hogy csalódnom kell. A film a könyv után borzalmas. Mintha nem is ugyanaz lenne a sztori. Mert nem elég az hozzá, hogy kivágtak részeket, még meg is változtatták. Gondolom így jobban érthető annak, aki nem olvasta. Viszont aki olvasta, annak egy nagy kérdőjel. szerintem.
Dan Brown egy régen eltűntnek hitt társaság az Illuminátusok és a Vatikán harcát mutatja be. Az illuminátusok a tudományt dicsőítik, azzal magyaráznak mindent, a keresztények pedig Isten cselekedeteivel. Tudósok kifejlesztenek egy olyan antianyagot, ami az ősrobbanás megismétlésére képes. Ezt ellopják, bíborosokat rabolnak el, és persze Robert Langdon a da Vinci kódból ismét terepre kerül és megment mindenkit. A végén az lesz a főgonosz, akire senki nem számított volna. Egyszóval tipikus jó és rossz harca, ahol a gonoszt félreismerik, a jó győzedelmeskedik. Semmi extra.
Nem tudom, hogy a téma miatt volt-e vagy egyszerűen csak lemaradtam az olvasásssal, de közel két hétig szenvedtem a könyvvel. Ami nálam tragikusnak mondható.
A leírások jók. Mindent részletesen megmagyaráz, hogy ki kivel hol és miért. Elmeséli az illuminátusok történetét, jól bemutatja az ellentéteket és az ellenségeskedés okát. Van benne nyomozás, és sok-sok történelmi helyszín és legenda. Ezekért megérte elolvasni. A sztori amúgy sablon.

Dorogi Edit: Ne nézzenek nyúlnak (10/8)


Egyszerű olvasmány. Könnyed és vicces. A nő egy napon arra ébred, hogy nem boldog a férjével, nem azt csinálja az életben amire vágyik, a férje álmait élik. Fogja magát, hazaköltözik a lányával, új munka és új lakás után néz.
Néha még összefekszik a volt férjével, megkérdőjeleződik benne, hogy visszatér hozzá, de mindig van elég ereje nemet mondani.
Aztán rátalál a szerelem...
Szintén nem egy nyálregény, egy délutános, és biztosan jó kedvre derít.

2009. augusztus 18.

Jennifer Cruise: Fogadj rám (10/10)


Minerva Dobbst két hónap után kíméletlenül lapátra teszi a barátja, azzal az indokkal, hogy a lány nem hajlandó lefeküdni vele. Minerva majd szétpukkad a méregtől, leginkább azért, mert így kísérő nélkül marad húga három hét múlva tartandó esküvőjére. Így kapóra jön, amikor véletlenül maghallja, hogy az expasija fogadást köt az egyik üzlettársával, a nőfaló és mindig nyerésre játszó Calvin Morrisey-vel, hogy az nem tudja a lányt ágyba vinni egy hónap alatt.
Minerva hagyja magát felszedni. Hátsó szándék vezérli: ha egy hónapon keresztül az orránál fogva tudja vezetni a férfit, az elveszíti a fogadást, neki viszont lesz kivel mennie húga esküvőjére. Ám az első randi balul sül el és mindketten remélik, hogy soha többet nem látják egymást. Csakhogy a sors folyton egymás útjába sodorja őket. Szép lassan egymásba szeretnek, de közben az exeik végig azon fáradoznak, hogy szétválasszák őket. Sikertelenül. Na és persze ott vannak a barátok is, akik mindenbe beleütik az orrukat.


Egyértelműen csajos könyvről van szó, de egyáltalán nem abból a rózsaszín lányregényfajtából, mint amilyennek elsőre a tartalma alapján tűnik. Épp ellenkezőleg, szórakoztató, aranyos sztori, remek humorral fűszerezve. Bár amikor elkezdtem olvasni, nem számítottam sok jóra. Ugyanis kicsit unalmasan indult a történet és eléggé kusza volt. Nem nagyon tudtam kiigazodni a karaktereken, hogy ki kicsoda. De ahogy lapoztam tovább az oldalakat, kellemesen csalódtam. A helyére került minden és mindenki és a sztori is kezdett egyre érdekesebb fordulatot venni. Bájos és elragadó volt, ahogy a két főszereplő szép lassan egymásra talál, miközben az exeik és némely barát is a szétválasztásukon mesterkedik. A végkifejlet különösen elnyerte a tetszésemet, amikor is percre pontosan a fogadás idejének leteltéhez igazítják az első szeretkezésüket, csakhogy ne tűnjön úgy, mintha tényleg emiatt történne meg a dolog.


Tetszett, hogy nem várt meglepetést okozott. Bátran ajánlom minden csajszinak, akiben van egy kis fogékonyság az egészséges mértékű romantika iránt.

2009. augusztus 16.

Dr. Csernus Imre: Bevállalom! (10/7)

"A népszerű tévépszichiáter eddig még nem hallott őszinteséggel mesél kamaszkoráról, családjához fűződő viszonyáról, munkájáról, szerelmeiről, drogos és csempész éveiről. Dr. Csernus Bevállalja!"

A Bevállalja után megjelent könyve, itt nem a tv-s szereplőkről ír, hanem saját magáról, hogy ki is ő és mitől ilyen is ő...
Sok új dolgot lehetett megtudni róla, amit eddig nem tudtam, és kicsit segít abban a könyv, hogy megértsük a gondolatait, és hogy mitől is ilyen a stílusa.
Mesél a gyermekkoráról, a pálya választásról, későbbi hibáiról, pár kapcsolatairól...és persze a munkájáról...sikerekről kudarcokról...
Nem szeretem az úgymond sztár életrajz könyveket mert abba mindenki azt ír amit akar...de ezt el kellett olvasnom..hogy továbbra is Csernus könyveket olvashassak rossz vélemény nélkül:)
Ajánlom emiatt:)

Judith Sills: Szállj le a döglött lóról! (10/7)

" Megtörténhet, hogy egy napon rádöbbenünk: megvan ugyan a kényelmünk, a biztonságunk, valami mégis hiányzik az életünkből. Jó ideje egy helyben állunk, valamerre lépnünk kellene, hogy elégedettebbek, boldogabbak legyünk. Merjünk kockáztatni? Mi van, ha kudarcot vallunk? "

A kényelem csapdája
Mindenki ismeri az érzést mikor tovább akar lépni de nem tud...benne ül egy gödörben, ahol unalom és fájdalom van...semmi sem változik se rosszabb nem lesz, se jobb..stagnálsz ....kényelmes...mert semmit sem teszel...
Újabb pszicho könyv a listámon...meglepő? nem:) Barátnőm ajánlotta ezt a kiadót...gondoltam ideje belekóstolni:)
Nem tudom, hogy a könyvnek köszönhető e, de van amin az elolvasás után átléptem és nem bámészkodva hátra hagytam..szóval végül is akkor jó kis könyv ez ha valamilyen szinten egy súlyt levágott a lábamról...:)

Tartalom ízelítő:
A férfi a fekete Mercedesben
Hét lépés
Nézzünk szembe azzal, ami fáj!
Teremtsünk jövőképet!
Honnan tudhatjuk, hogy a ló megdöglött?
Nézzünk vissza, de ne bámészkodjunk!
Oldás és kötés
....stb

Ildikó von Kürthy: Randiszerviz szingliknek (10/7)

"A harmincöt éves Linda felejteni utazik Berlinbe. Soha többé nem akar volt szerelmére gondolni, aki becsapta és megcsalta. Könnyű kalandokat szeretne, randizni, élvezni az életet, jókat enni és inni, és persze felejteni, felejteni, felejteni....Most végre ő az, akitől minden feleség retteg, és ismeretlenül is gyűlöl: a fiatalabb szerető!"

Újra kezdős történet fogja a cuccát és elcseréli a lakását egy pasival...akit sose látott, sose találkoztak...beköltöztek egymás lakásába..majd néha e-mailben értekeznek Linda szerelmi katasztrófáiról..
Linda Társkeresőzik....csak furákkal talizik...végül kiderül, hogy a gép is összekevert vmit...majd szerencse a szerencsétlenségből a nagyvárosban meleg barátra is lel..
Majd az ajtón bekopog az aki teljesítheti álmát...aki idősebb és házas...szerető lehet..az akitől a nők csak rettegnek...akinek a híre nagy és akinek ágya mindig hívogat...
Majd megjárja a szingli partikat....és végül onnan jön a boldogság ahonnan nem is várta...
Kiszámítható történet?? vagy nem??
Lányos regényke...semmi nagy fordulat...bár néhol eldurran egy két jó poén....gyorsan pörgethető...de nagy tanulságot nem ad:)
Csajos könyv ...ennyi:)

Tisza Kata: Pesti Kínálat (10/10)

"... olyan nő, amilyet férfi érdemel, ezrivel terem a fán."
Nagy kedvencem lett Tisza Kata. Szinte minden írását olvastam már. A Revánsba az első pillanatban beleszerettem, és nincs ez másként a Pesti kínálattal sem.
Szeretem a szókimondó, őszinte írásait; azt hogy úgy tud írni szinte bármiről, hogy az olyannyira természetesnek hat, mintha annyiból állna csak az írás, hogy leülök és tollat ragadok... Mintha nem kellenének a gondolatok, az érzések, a vágyak. Mintha nem lenne szükség tapasztalatra, reményekre és egy kis tudásra. Pedig ez mind szükséges ahhoz, hogy valaki ilyen kitűnő sorokat tudhasson a magáénak.
"A jó férfi kiszámítható, és mégis teljesen kiszámíthatatlan.."
"A jó nő jó feleség, jó kurva, jó anya, jó szakember, és jó szomszéd."
Elbeszélések és novellák találhatóak a könyvben. Leginkább a férfi-női kapcsolat a mozgatórugója, fűszerezve egy kis erotikával, magánnyal és bosszankodással. Akár csak minden nő, ő sem érti, hogy miért a rosszfiú tetszik nekünk? Miért van az, hogy hónapokig egyetlen hímnemű sem jön 10 méternél közelebb, aztán egyetlen nap leforgása alatt eljuthatnánk az ágytól az oltárig - csupán a sors ironiája, hogy mindezt nem egyetlen férfival.
Tetszett, hogy megpróbált belelátni a férfiak agyába, és az ő szavaikkal leírni egy-egy gondolatot. Meg kell mondjam, nagyon találóan kifejezi azt, hogy mi az amit a férfi kimond, és mi lapul a felszín alatt.
"- Nekem is most volt egy másfél éves kapcsolatom egy hallgatómmal. - Azaz az elmúlt másfél év alatt több hallgatómmal is kikezdtem, próbálkoztam az ócska szövegemmel. Volt, akinek be is jött, olyan is, akinek nem, remélem, most neked, igen. Sőt, olyan is volt, aki maga kezdett ki velem. Iszonyú jó csávó vagyok, mindjárt elájulok!"
Szeretem, hogy olyan lendületesen ír, hogy elgondolkodom rajta, hogy talán fel sem emeli a tollat a papírról, amíg megír egy ilyen szösszenetet?
Nincs konkrét cselekménye, nincsen történet, és nincsenek szereplők sem, amit sokan kritikus dolognak tartanak, szerintem pont ezért olyan nagyszerű könyv ez, hogy nincs egy kerek egész sztori, mégis úgy érzem, hogy minden a helyén volt.

Dr. Csernus Imre: A nő (10/8)

„Ez a könyv, ha minden összeáll, a NŐ-ről fog szólni, ami a férfiak imádatának a tárgya, az örök és megfoghatatlan csoda, amit már sokan leírtak és megfogalmaztak. Én meg arra vagyok kíváncsi, hogy hogyan lesz valakiből jó Nő! Nehéz téma, de ahogy megfigyeltem, ez mindkét nemet egyformán izgatja.” Szóval igen, Önöknek, kedves nőtársaim és persze, hogy Önöknek is, a teremtés koronáinak, drága férfiak! És miért lesz érdemes elolvasni? „Ami tény, a könyv elolvasása senkit sem fog jobb nővé tenni! Ezt felejtsük el! Kihangsúlyozom: az elolvasása. Az elolvasás lehet, hogy felhívja az emberek – legyenek akár nőneműek vagy hímnemek – figyelmét bizonyos dolgokra, folyamatokra, esetlegesen információtöbbletet ad. De azzal már illik valamit kezdeni a gyakorlatban is, az illető saját életében. Nagyon sok ember olvas el különböző önismereti figyelemfelhívó könyveket, s akkor azt gondolják, így sokkal több pénzt fognak keresni, meg sokkal jobb emberek lesznek. Sajnos, ez nem működik. Az elolvasott és felismert dolgok gyakorlati alkalmazása azt teljesen más.”

Mostanában kicsit sok pszicho könyvet olvastam...így Csernus ezen könyve is belekívánkozott az olvasó listámba...végre mikor beszereztem, kezembe véve már a borító megtetszett...hogy miért passz...tükrözi a nő lelket...kusza és ez jó:)
Kicsit lassan rágtam át magam rajta..mivel próbáltam nem csal elolvasni, ha nem egy két dolgot kicsit megrágni a Balaton parton ülve...átgondolva, hogy mit tennék ilyen esetben, mint amit a könyv leírt...
Tény hogy Csernusnak van egy fajta stílusa..amit vagy vki vagy szeret vagy nem...de senkit sem hagy hidegen...ez a lényeg...néha engem is felcseszett...hogy ő ezt honnan tudhatná...aztán meg bólogattam...hogy igen nők...tipikus....tipikus hibák...stb.
Kérdés továbbra is nyitott...mitől nő egy nő? és mitől leszünk jó nők??
Erről mindenki máshogy vélekedik és mindenki mástól érzi azt hogy ő jó nő vagy nem...
Meg tudjuk e élni a nőiségünket vagy elnyomjuk a gyerekek vagy a pasik miatt....és csak őket kiszolgálva éljük rövid kis életünket??
Mivel lehet jobbá tenni, azt hogy jobban érezzük magunkat bőrünkben és a női szerepünkbe....
Minden korszaknak más a nő ideálja???És mi van ha ez nem is trend követős dolog...
És minden a külsőségen múlik??
Szóval vannak benne érdekes kérdések,amik agyalásra adhatnak okot...már aki néha használja azt amit kapott az égiektől.
Minden esetre azért alig várom, hogy A férfit is a kezembe kaphassam lassan...jah és ezt most nem szó szerint:D