Stephen King - A mobil (10/6)

Még a múlt nyáron olvastam a horror-thiller Királyának nevezett King-től eme alkotást. Amúgy e horror nem az én műfajom. Nem érdekel különösebben, de miután láttam a moziban: "Az esemény" c. filmet, tudtam, hogy ezt a könyvet is el kell olvasnom, mert kb. hasonló a sztori. A film meg tetszett.

Főhősünk -Clayton Ridell- épp áll a fagylaltos kocsi elött Bostonban, amikor a körülötte lévő embereknek megcsörren a mobilja, majd hirtelen ezen alakok fura dolgokat kezdenek el művelni. Páldául: önpusztítás, egymás megtámadása, harapása, szinte örjöngő fenevadakká válnak az emberek.

A közlekedés megbénul, repülők zuhannak le, a káosz eluralkodik, hisz nagyon sok embernek van zsebtelója, akik egy frekvencián valami vírúst kapnak. Clay - mobil mentes -menekül egy másik szimpla fickóval és egy lánnyal, próbálnak biztonságba kerülni. Nem merik bekapcsolni a rádiót se mert fogalmuk sincs, hogy mi terjeszti az őrületet.

Clay megpróbál eljutni a családjához, de aggódik. Feleségének és fiának van mobilja. Közben a megfertőzött telefonembereket, mintha valami közös kollektív tudat irányítaná. Rémisztő ez egész.

Nekem speceil a könyv 3/4-e tetszett, izgalmas pörgős, nem tudni mi a fene lesz. Aztán a történet a vége felé már elég misztikus lesz, hülye képzelgéssekkel, és egy Chuck Norris féle akció jelenettel megspékelve.

Érdekes volt a könyv, de 6-nál többet nem érdemel. S az is biztos, hogy nem leszek nagy King rajongó, bár biztos vannak jobb regényei is.

Yann Martel: Pí élete (10/8)

Elösszőr is üdv mindenkinek ismét! Pár hétig távol voltam edzőtábor, és egyéb elfoglaltság miatt, de ennyit rólam...

No akkor a könyv, hisz ez a blog a könyvekről szól. Egy mesés kis történet, egy indiai-kanadai fickóról, aki elmeséli szokatlan történetét.

Kezdődik a gyerekkorral, a vallások iránti "fura" érdeklődéséről, megtudjuk, hogyan lehet egyszerre valaki hindu, mohamedán és keresztény. Tündéri idilli kép az állatkerti évek.

Aztán jön a fordulat: A család költözik Kanadába, az állatkerttel együtt. Hajókáznak, minden szép, és aztán jön egy pofonvágás! Szó szerint. Minden szép és jó az egyik fejezetben, majd a következő rész így kezdődik: "A hajó elsüllyedt." (akkorát néztem, majd röhögtem a könyvvel a kezemben, hogy majdnem lefordultam az ágyról!)

Nem részletezi szét nagyon a narrátor a sztorit, egyszerűen elsüllyedt.

És ekkor kezdődik az igazi kaland, amihez az alábbi kellékek és szereplők szolgáltatják az alapanyagot: egy mentő csónak, egy kisfiú, egy hiéna, egy sebesült zebra, egy orángután (aki egy banánszigeten sodródik a csónakhoz), és egy hatalmas bengáli tigris (Richard Parker).

Túlélő show a javából, kissé unalmas néhol, de nem rossz a csomagolása. A történet vége igazán a lényeg!!!

Ha a könyv vége nem lett volna akkor az értékelésnél csúnyán lehúztam volna a regényt. Megdöbbentő, és kemény, hisz addig egészen elmerül az ember az írónak a mesevilágában, amiből egy vödör vízzel fejbeloccsintott bekezdés ránt minket vissza a való világba!

Ajánlom mindenkinek a könyvet! Csodás rajzok, illusztrációk vannak a könyvben, így még jobban elmerülhetünk a "mesében". Értékelésem: erős 8-as.

Sir Arthur Conan Doyle - A Sátán kutyája (10/9)

Anno még pöttöm palkó koromban láttam egy szuper kis estét rajzfilmet, gusztusosan megcsinálva, faszán ilyesztően, sejtelmesen. Ez volt "A Sátán kutyája", amit nagyon megszerettem. Később megtudtam, hogy ez egy könyv.

Sherlock Holmes agyafúrt nyomozását követhetjük nyomon sorról-sorra.

A misztikum keveredik a valósággal, ami mögött Holmes és kollégája Watson doki bűntényt sejtenek. Titokzatos körülmények közepette hal meg egy nemes báró kastélya közelében -külsérelmi nyomok nélkül -de olybá tünik, mintha menekült volna valami elől. Talán a családi átok és a rémes démon ilyesztette halálra a bárót? Egy vérmes fenevad.

Kísérteties lápvidéken megérkezik az örökös, ám csakhamar kiderül, hogy veszélyben az élete, így Sherlock és társa nyomozásba kezd, de lehet, hogy a tragédia előbb bekövetkezik mntsem fényt deríthetnének a titok nyitjára.

Nekem tetszett, bár abban a tudatban olvastam a regénykét, hogy tudtam mi lesz a vége (mert nagyjából emlékeztem a sztorrira). Így is remek könnyed szórakozást jelentett a hétköznapok monotonitásában. Rájöttem, hogy Sherlock nagy arc, bár eléggé lekezelő stílusa van, drága társát, aki odáig van érte (már-már homó rajongója) Watson doktort csak Watsonkámnak hívja, mint egy palotapincsit. Titkolózik, és az ég világon senki sem sejti mi a halvány lila fingot is akar Holmes (közben lehet, hogy ő maga sem, de jól rejti, ezért nagy figura), de a végén mindig kiderül, hogy Nyomozónk kézben tartja a dolgokat.

Remek kis könyv lehet, hogy fogok még Sherlock regényt olvasni. Az biztos, hogy ez a könyv ott van a toppon, kár, hogy tudtam mi lesz a vége. Értékelésem 9-es kedves olvasó.

Tim Willocks - Lázadás a Zöld-folyóban (10/8)

A "majd ezt is elakarom olvasni" polcom következő darabját végeztem ki, és megosztom élményemet a net társadalommal. (blogunk kevéske lelkes olvasójával:)

A borító is sejteti, de a cím még inkább, bizony itt egy kemény börtön-lázadásos-gyilkolós-akció regénynek kezdtem neki. Jelentem lázadás van, gyilkolás -dögivel akció kellemes mennyiségben, viszont amire nem igazán számítottam: Filozófiai mélységekbe merülő gondolatok - és méghozzá fasza kerek mondatok képében, amit megért az egyszerű polgár is - és szex! De annyi, hogy még egy pornó film rendező -teszem azt Kovi - is belepirulna a részletek olvasásába. Buzik, feketék megerőszakolása, néger feleség a fehér vezér oldalán, Doktor nő, aki kéjesen vágyik fő hősünkre, a gyengélkedő vezetőjére: Klein doktorra.

Ennyi dugást, még életemben nem olvastam!

A történet egyszerű, nem sok fordulattal, de érdekesek a szereplők, kezdve a hibbant börtön igazgatóval, aki a lázadást akar, Henry Abbott, egy félkegyelmű óriás, Wilson a feketék vezére visszafogott bokszoló- papként viselkedik Agry, a fehérek fejese, bosszú hadjáratot indít mert feleségét (egy fekete srác) elveszik tőle. Hector egy vadállat, aki mindenáron megakarja ölni a kórházban fekvő aids-eseket.

Dúrva szövegen itt-ott amott nagyot kacagtam, érdekes stílusa van az írónak. Belemerülhetünk a börtön élet kemény világába, kereskedelem, erőszak, sorrend...Klein a hősünk korán megtanulja a fő szabályt: "Kurvára semmi közöm hozzá!", így talán túlélheti a fegyenc életet.

Tetszett a könyv, néha nem tudtam letenni, de nem lesz életem nagy regénye. Érdekes volt, jó volt, izgalmakat tartogatott, bár a vége annyira nem jött be (happy end). Értékelésem: 8-as. Ajánlom azoknak, akik szeretnének egy fasza tökös erotikus-akció-filozófikus egyveleget olvasni. Higgyétek el, ez mind benne van!

George Orwell - Állatfarm (10/10)

Sokat hallottam már róla, ezért egyszer elmentem a könyvtárba -gondoltam én is elolvasom, hogy az általános műveltségemt gyarapítsam- és kivettem. Többet kaptam annál! Sokkal többet.

Egy fikciós mese, ahol egy farmon fellázadnak az állatok és elűzik a gazdát, majd átveszik a farm irányítását. A maguk urai lesznek. Demokrácia alakul,törvényeket hoznak (Minden állat egyenlő!) de az egyik malac (Napóleon) titokban szervezkedni kezd. Majd egy szép napon puccsal megszerzi a vezetést.

Aki nem illik a képbe azt elűldözik, vagy megölik. A törvények szép lassan kezdenek átalakulniVannak akik még hisznek a rendszerben, hisz a propaganda nagy erővel működik és élteti a vezért...Napóleon kezd Diktatúrát bevezetni, megfigyelnek mindenkit. Egyszer a tyúkok még egy sztrájkba is belekezdenek, tojásaikat megsemmisítik, ám a hatalom lecsap. Szóval tisztára élethű. A könyv vége nagyon megfogott.

Nem hagyja magát letenni a könyv, egyre csak faltam-faltam az oldalakat, mert annyira magával ragadott a történet. Anno mind a kommunisták, mind a kapitalisták a maguk igazát látták e könyvben. Az egyik azért, hogyan lesz a demokráciából kemény egyeduralmi elnyomás, a másik pedig az örök törvényt látta benne: a ploretárság diktatúráját. De ez csak mese, de olyan regény, hogy kötelező!

Gondolkodtam azon, hogy melyik általam elolvasott könyv fog végre 10-est kapni itt a blogon, és végül találtam emlékeimben pár regényt, ami megfelel számomra a maximális elismerésnek: közülük ím az első: Állatfarm. Triviálisam kifejezve belső értékelésem: Kibaszott jó regény!!

Jeffery Deaver - Az Illúzionista (10/8)

Tavaly nyáron egy kellemes könnyed olvasmányra vágytam, a sok tanulás után ezért a neten megrendeltem eztet a krimit. Miért? 1. szeretem a krimit. 2. szeretem a bűvészetet, a trükköket. Pff..: akkor ezt a könyvet nekem találták ki.

Egy kicsit háborodott ex-illúzionista (bűvész) elkezd különféle híres trükköket bemutatni embereken - persze a veszélyesebb, halálosabb fajtából - ami többnyire halállal végződik. Félbevágott fickó, fullasztó gúzsbakötés...stb. Erre a rendőrség is felfigyel, és mivel nehéz ügynek látszik az ügyet egy zsenire kell bízni. Nyomozónk rokkant, de van egy segéde, egy szuper zsaru nőci, aki kicsit elferdült, hisz nő , nem megy nyomozónak, csak akkor, ha az apa is az volt és: jelen esetben ez van.

A Gyilkos szedi áldozatait, de közben egy másik szál is becsatlakozik az ügybe: Fehér testvériség lecsukott banda vezére képében. kesze-kusza történet, tele váratlan fordulatokkal, és "húúú bazzeg erre nem is gondoltam volna!" meghökkenésekkel.

Amikor már azt hinném, hogy ezt nem lehet cifrázni, és az ügy lassan megoldódik akkor jön egy váratlan csavar.

Gyorsan kiolvastam a könyvet. Kellemes szórakoztató könyv volt, ajánlom annak, aki szereti a krimit és a pörgős eseményekkel teli olvasmányt. Végig feszültségben tart! Értékelés: 8-as.

Antoine de Saint Exupéry - A kis herceg (10/8)

Rövid vékonyka kis könyvecske, mely már régóta porosodott a polcom azon a részén, ami a "majd ez is elakarom olvasni" tipusú könyveket rejti. Mese feknőtteknek.

Gondolkoztam azon, hogy amikor gyerekem lesz felolvassam, majd e neki A kis herceget...Vannak benne nagy bölcsességek, amiket szerintem csak felnőtt képes átlátni, megérteni, de akadnak olyan útmutatások is, amik hasznosak lehetnek egy cseperedő pöti emberkének is.

A kis herceg saját bolygóján éli minden napjait, amikor is egy kis virágmag nem kerül a bolygójára. Szépen virágzik, illatozik, de fennhéjázó és akaratlanul is megsérti a kis herceget, aki egyszercsak útra kell, hogy világot lásson. Találkozik királlyal, alkoholistával, geográfussal, lámpagyújtóval... (ekkor azért elgondolkoztam azon, hogy az író vajon drog hatása alatt álott, amikor megírta a könyvet, vagy csak fel sem foghatom milyen képzelő erővel, és élettapasztalattal rendelkezett)

A könyv nagy mondanivalója: "jól csak a szívével lát az ember!"

Ez nagy igazság, és a róka aki ezt a nagy titkot felfedte a kis herceg előtt bitang nagy bölcsességet árult el. Ezt észben kell tartania mindenkinek.

A rövidke kis olvasmány tetszett, de nem dobtam hátast tőle...talán nagyobb elvárásaim voltak vele szembern, hisz mindenki, akit megkérdeztem csak jót mondott a könyvről. Igaz ami igaz jó könyv, jó mese, jó gondolatok vannak benne, és emiatt adok én egy gyenge 8-ast. Igazából úgy vagyok a Kis herceggel, hogy ezt is elolvastam, tanultam pár fontos dolgot, de jöhet a következő könyv...

Erich Maria Remarque - Nyugaton a helyzet változatlan (10/8)

Régóta epekedtem már egy olyan könyvért, ami az I. Világháborúról szól, a front harcokról, katonák életéről, hátországról. Ez a klasszikus könyv, melyet megjelenése után rögtön filmvászonra vittek Hollywoodban -két Oscart nyert -megadta azt amire vágytam.

A regény szereplői fiatalok,tanulók, akiket meggyőzött tanáruk, hogy lépjenek be a seregbe és tegyék meg hazájukért a legnagyobb szolgálatot. A történet narrátora Paul a saját szemszögéből mond el mindent: a kiképző tábor kemény hónapjait, a szigorú kötözködő Himmelstoss kiképző tiszt szemétkedéseit. Elmeséli, hogyan alakult ki közöttük a bajtársiasság, ami a legnagyobb összetartó erővé vált számukra egy olyan világban, ami a káosz szélére sodródott. A halál ott kísértett mindenütt. Egy ló szenvedésén jobban kiborultak az emberek, mint a darabokra tépett emberi hús cafatok látványától. Mérges gázok, aknák, gránátok, süvítő golyók és még ezer arcban támadott a fájdalom.

Néha elmerülnek a gondolataikban a katonák és akkor olyan dolgokról beszélnek, hogy miért is van háború:

"-...egyik nép megsérti a másikat.

-Akkor nekem itt semmi keresnivalóm -feleli Tjaden -,én nem érzem magamat megsértve....Akkor meg minek van egyáltalán a háború?

-Biztos vannak olyanok, akiknek használ a háború.

-Na én nem tartozom közéjük. -vigyorog Tjaden.

-Biztos más emberek vannak e mögött, akik keresni akarnak a háborún. -dörmögi Detering."

Telik múlik az idő, egyre-másra esnek el a barátok, kerülnek megcsonkoltan kórházba, mire végül már csak két egykori osztály társ marad az egyre nehezebben viselhető lövészárokban: Kat és Paul. Szinte testvérekké válnak, együtt lopnak libát, malacot, védik egymást. Az a hír járja, hogy a háborúnak lassan vége. Talán túl is élhetik.

Remarque nagyszerűen írja le a háborús nemzedék fájdalmát, reménytelenségét, elveszettségét. Mi lesz, ha kitör a béke? Mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik az iskolából kilépve egy dolgot tanultak meg: ölni. A halál, és a túlélés a mesterségük. Mi lesz ezzel a nemzedékkel egy háború utáni világban?

Kegyetlen képek, gáz mérgezésben szenvedő bakák, szétlőtt lábakon rohanó sebesültek, vér és valóság. Megtörtént.

Értékelésem 8-as. Sokat adott nekem a könyv, de azért persze nem olyan volt, mint egy akció-háborús regény, de nem is ezt vártam tőle. Lebilincselő olvasmány, amit mindenkinek el kell olvasnia, hogy tudja, milyen is volt az első világ égés.

Wass Albert - Elvásik a veres csillag (10/9)

Tánczos Csuda Mózsi története tovább folytatódik. Miután vége a háborúnak, megpróbálja újrakezdeni az életét a kicsi családjával és állataival fenn a Kommandó lábánál. Ám megjöttek az oroszok, és velük együtt jött egy új dolog: A Kommunizmus.

Talán még az első könyvnél is nagyobb poénok, és vidám mesék vannak ebben a regényben. Például Mózsi a bosszús cigányokat igába fogja és minta gazdaságot csinál a saját földjén, mert a városból érkezik a fő elvtárs, és kell legyen mit mutatni neki, hogy a falun milyen szépen haladnak a tervgazdálkodással. Jól becsap mindenkit Mózsi, és még egy veres csillagot is kap a falu.

Ám ez a könyv sem marad el a szomorú történetekkel. A magyar forradalom hírére megmozdul itt is a székelység, bár igazából ők csak élni szeretnének. De csetepaték után kegyetlen mészárlás is lest a faluban, majd pedig még szomorúbb események történnek, de a végén a remény felcsillan, és Mózsi meséje ott végződik, ahol az első könyv kezdődött: ültet egy almafát.

Ezt a remekművet is egy erős 9-sel jutalmazom, ami nálam felér egy tízessel, de mégse az... Ajánlom mindenkinek ezt a két Wass Albert könyvet.

Wass Albert - Tizenhárom almafa (10/9)

Szerintem az egyik legnagyobb magyar író, a határontúli magyar irodalom egyik legnagyobb alakja ő, Wass Albert. Kicsit óckodtam a könyveitől, mert azt hittem, hogy mindegyik csak arról szól, milyen szemetek a románok, milyen borzasztó volt a trianoni, majd a párizsi béke, aztán kommunizmus...etc. Hát belegondolva sok könyve tényleg eme szomorú témáról szól.

De ez a könyv egyszerűen fantasztikus, hisz úgy meséli el a két világháború, illetve II. világégést, hogy közben fetrengünk a nevetéstől. Nagyon hullámzó a hangulat a regényben.

Hol épp nyerítek az egyik vidám történeten, hol pedig szemembe könnyek vegyülnek a megtörtént tragédiát olvasva.

Főhősünk: Tánczos Csuda Mózsi! Már ez a név sem hétköznapi, de maga az ember és agyafúrt természete olyan figurát formál, hogy egyszerűen hanyatt dobjuk magunkat a fotelban ülve, mikor olvassuk az ő kis életét. Egy részletet ragadnék ki a könyvből, amikor a bécsi döntés után négy katona tiszt (román, magyar, olasz, német) sétálnak a vidéken és jelölik ki cölöpökkel az új határvonalat. Mit ad Isten a határ épp Mózsi kertjén keresztül megy át, kettészabva az ő almafa sorát. Két baka marad hátra a cölöp örzésére. Mózsi okosan megvendégeli őket a házában és elkezdi itatni a két határőrt, akik hangosan éneklik saját nemzetük dalait, miközben Mózsi kisurran a kertbe és a határt pár fával arrébb rakja, így mentve meg almafáinak nagy részét.

Az én értékelésem egy erős 9-es, tízest azért nem adok, mert bár nagyon nagy kedvencem a könyv, azért a maximális pontszámot nem osztogatom csak úgy...

Ajánlom mindenkinek a regényt, igazán életszagú írás. Aki még nem olvasott Wass Albertet, kezdje ezzel, rögtön megszereti...

Bán Mór: Hunyadi - A hajnalcsillag fénye (10/7)

Karácsonyi ajándékom már epekedve várta azt a napot amikor a vizsga időszak végeztével végre kezem közé vehettem.

Komoly elvárásaim voltak a regénnyel szemben, hisz hatalmas történelem fun vagyok és már ős idők óta vártam arra, hogy legyen végre egy író a talpán, aki hiteles történelmi forrásokkal felvértezve érezzen elég vért a pucájában és megírja a Hunyai család történetét regényes formában. Érezni akartam a középkor minden szagát, ízét, hallani akartam a csata mének dübörgő robaját miközben rohamra vezetik őket a lovagok, látni lelki szemeim előtt a véres csatákat. Jelentem ebben nem volt hiány...

A történet a mohácsi vész idején kezdődik, egy ismeretlen idős harcos meséli el a Hunyadiak életét egy kufircoló papnak, aki unatkozik a kihalt faluban. Havas elve kemény vidékéről kénytelenek menekülni H. J. felmenői a rettegett Vlad fejedelem elől. (Igen, a történelem ismeretekkel rendelkezőknek nem hiába ismerős a név, hisz ez a Vlad ugyanaz a Vlad Tepes - vagy rokona - annak, akiről Bram Stoker mintázta híres regényének főszereplőjét Drakula grófot)

Maga a könyv, elmenne akár egy soft pornónak is, hisz nem egy oldal van tele az ifjú Hunyadi keféléseivel, dorbézolásaival, vagy éppenséggel nem kicsi hím tagjának dicshimnuszokban való magasztalásával. Betekintést nyerhetünk a középkori világba jobbágyok, nemesek, a király szemén keresztül is, aki országjárása közben szanaszét szórja magvait, mintha csak egy vetőgép lenne.

Summa summarum a könyv Hunyadi János nagyapjának, édesapjának, és magának Jánosnak a fiatal éveit meséli el, egészen addig amíg be nem nő a feje lágya és végül megtalálja igazi életcélját. Közben dúl a magyar-török-szerb háború, Luxemburgi Zsigmond hatalmi harca a magyar nemesekkel, és persze a család ősi ellensége Vlad herceg sem marad ki a képből a végső fináléban.

A könyv nekem tetszett, bár néha unalom homályába repített, ahonnan mindig egy váratlan fordulat rántott vissza. Egy erős 7-est adok Bán Mór regényének, azzal az intéssel, hogy a következő részekben még tovább fokozza az izgalmakat. (és a történelem tudásom alapján erre joggal számíthatok)