2010. március 1.

Tisza Kata: Reváns (10/ 4)

Hmmm..nem is tudom hogy tudnám összefoglalni a könyvet....
Igazából nekem nem nagyon tetszett, túl sok csúnya szó hagyta el az írónő tollát....és egy- egy oldalon...hát nem volt bennük hiány. Ijesztő, hogy erre van igény, hogy "mocskos szájjal" írjon egy nő??? Ettől lehet eladni vmit?
Férfi nő kapcsolata a téma...szokásos... csajos én vagyok az áldozat, a pasik szemetek...mind azok...
Én könyvtári könyvben olvastam a "művet" és előttem vmi radikális és csalódott szingli birtokolhatta a könyvet, ezek voltak aláhúzva lényegként...

„A férfiak, akiket szerettem, mind elhagytak.
Akiket nem szerettem, én hagytam el.”

„Rám se néz, hozzám se szól. Napok telnek el. Vonszolom magam. Valami belém markol és lüktet. Valami belém hasít és szúr. A nappalok még telnek, mert sok a munka, de az éjszakák… Nem alszom, nem eszem, hányingerem van, szédülök, remegek. Rosszul vagyok, nincs kedvem, nincs erőm, megmagyarázhatatlanul rám tör a sírás. Direkt kikapcsolom a telefonomat, hogy ne várjak semmit, aztán ez gyötör, visszakapcsolom, semmi, majd újra ki…”

„Különös helyed van bennem.
Hiányzol de ebben már rutinos vagyok.”

„… a lélekkel már nem kúrunk, hanem szeretünk.”

Szóval kissé csalódott mondatokat találtak fontosnak előttem...
Én becsületesen végig olvastam...de nem tetszett...sajnálom...
Bár azért még vár pár könyve olvasásra a polcomon a könyvtári könyvek között.
Majd meglátjuk....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése