Anno még pöttöm palkó koromban láttam egy szuper kis estét rajzfilmet, gusztusosan megcsinálva, faszán ilyesztően, sejtelmesen. Ez volt "A Sátán kutyája", amit nagyon megszerettem. Később megtudtam, hogy ez egy könyv.
Sherlock Holmes agyafúrt nyomozását követhetjük nyomon sorról-sorra.
A misztikum keveredik a valósággal, ami mögött Holmes és kollégája Watson doki bűntényt sejtenek. Titokzatos körülmények közepette hal meg egy nemes báró kastélya közelében -külsérelmi nyomok nélkül -de olybá tünik, mintha menekült volna valami elől. Talán a családi átok és a rémes démon ilyesztette halálra a bárót? Egy vérmes fenevad.
Kísérteties lápvidéken megérkezik az örökös, ám csakhamar kiderül, hogy veszélyben az élete, így Sherlock és társa nyomozásba kezd, de lehet, hogy a tragédia előbb bekövetkezik mntsem fényt deríthetnének a titok nyitjára.
Nekem tetszett, bár abban a tudatban olvastam a regénykét, hogy tudtam mi lesz a vége (mert nagyjából emlékeztem a sztorrira). Így is remek könnyed szórakozást jelentett a hétköznapok monotonitásában. Rájöttem, hogy Sherlock nagy arc, bár eléggé lekezelő stílusa van, drága társát, aki odáig van érte (már-már homó rajongója) Watson doktort csak Watsonkámnak hívja, mint egy palotapincsit. Titkolózik, és az ég világon senki sem sejti mi a halvány lila fingot is akar Holmes (közben lehet, hogy ő maga sem, de jól rejti, ezért nagy figura), de a végén mindig kiderül, hogy Nyomozónk kézben tartja a dolgokat.
Remek kis könyv lehet, hogy fogok még Sherlock regényt olvasni. Az biztos, hogy ez a könyv ott van a toppon, kár, hogy tudtam mi lesz a vége. Értékelésem 9-es kedves olvasó.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése