2009. október 29.

Iván Kati: Szerelem@szerelem.hu (10/6)


Úgy tűnik, erősen vonzódom a könnyed, modernkori szerelmi történetekhez. Merthogy ez a könyv is ilyen. Eléggé snassz a sztori, de mindenképpen szórakoztató. Amolyan mai tündérmeseszerű lányregény az internetes világgal a főszerepben. Mondjuk én személy szerint hiányoltam belőle az izgalmat, a tartalom alapján sokkal fordulatosabb történetre számítottam. Kicsit csalódás volt számomra. Például az ajánló erős, de ízléses szexjelenteket ígért, ehhez képest csak egyszer találkoztam a könyvben ilyesmivel. A többi alkalom csak sejtetés volt részletek nélkül. De mindenképpen megérte elolvasni, mert aranyos sztori és személyes okokból még az egyszerűsége ellenlére is szívhez szóló volt számomra, hiszen egy szakítás utáni újrakezdéssel végződő szerelemről szól.


A történet egy párról szól. A férfi titokban, a barátnője háta mögött chatel és ismerkedik más nőkkel. A nő ezt egy véletlen folytán észreveszi. A szakítás után több hetet töltenek külön, míg össze nem jönnek újra. A férfi a pasikra tipikus módon jellemző módszerrel próbálja túltenni magát a kudarcon. Vagyis maximálisan beleveti magát a virtuális partnerkeresésbe, persze sikertelenül. A nő pedig egy hirtelen elkövetett, utólag megbánt egyéjszakás kaland után próbálja összeszedni magát, miközben szerez magának egy új barátnőt és folyton volt szerelme után epekedik. Persze ezenkívül vannak még apró meglepetések és történések a sztoriban. Noha eléggé sablonosak, de aki kellemes, könnyed szórakozásra vágyik, olvassa el.

3 megjegyzés:

  1. Nekem tetszett. Édekesek a figurák, nagyon szeretni való a főszereplőnő, lehet neki drukkolni. Lehet, hogy nem vagyok elég gyanakvó, de én nagyon meglepődtem, amikor kiderült a srác levelezésének a titka. A végén, amikor jön a nagy rózsaszín heppiend, még a szemem is könnybelábbadt...

    VálaszTörlés
  2. Olvastam már ennél izgalmasabb könyvet is, de mindenképpen aranyos és szerethető történet.:)

    VálaszTörlés
  3. Hihetetlen! Tegnap fejeztem be a könyvet, és még mindig nem tértem magamhoz. Velem majdnem ugyanaz történt meg, mint Csabával, aki a férfi főhős. Izgi és megható a történet. Az nagyon jó, amikor a könyv végén a szerelmespár kibékül, és az ember azt se tudja, hogy nevessen vagy inkább sírjon a meghatottságtól. Nagyon szép, amikor mindketten bénáznak, de azért nem tudják elengedni egymás kezét. Remélem, tényleg boldogok lesznek, mint én. Nekem itt van a párom a szobában, aki szinte pont úgy szerzett vissza, ahogyan Zsófi Csabát.

    VálaszTörlés